Menü

Értelem és érzelem

A mai kor technikai fejlettsége, számítógépközpontú életvitele egyoldalúan ingerli, veszi igénybe gondolkodásunkat, agyunk működését. Pedig emberi mivoltunk fontos része az is, hogy érzelmi lények vagyunk, képesek vagyunk az önmonitorozásra, és magas szintű érzelemkifejezésre. Ha túlságosan eltolódik a hangsúly az elvont, logikus gondolkodás irányába, érezhetően megnő a frusztráció szintje, hiszen ilyenkor alapvető érzelmi szükségleteink háttérbe szorulnak.

Hasonló gondolkodásmenetből kiindulva figyelmeztetnek a szakemberek arra is, hogy a gyerekek tévénézését, illetve számítógépes elfoglaltságát jelentős mértékben kontrollálni és limitálni kell, mivel egyértelműen feszültségnövelő hatással bírnak.

Egyébként nem is kellenek feltétlenül kutatási eredmények, hogy mindezt felismerjük, nem hiába jelentős a művészetek iránti fokozott érdeklődés. Nem is kell mindjárt a magas művészetekre gondolni, egyre több és több fiatal fordul a zene világa felé például. Az érzelmek megélése, kifejezése, a másokkal való együttérzés képessége rendkívül fontos életünkben. Nem kell, hogy művészek legyünk ahhoz, hogy alkotó tevékenységet folytassunk.

Ha nincs is különösebb tehetségünk például a rajzoláshoz, bátran vágjunk bele. Lefesthetjük érzelmeinket, készíthetünk különböző kollázsokat, vagy egy-­egy életszakaszunk eseményeit emlékdobozba rendezhetjük. A képzőművészet feszültségcsökkentő hatással bír, oldja a stresszt, és az alkotó tevékenység bizonyítottan képes lassítani az időskorral járó agyi leépülés folyamatát is.

De a befogadó, szemlélődő művészeti tevékenység is jó hatással lehet ránk. Pontosan azért, mert egészen más agyi területekre van hatással, kihangosítja, láthatóvá teszi érzelmeinket, ezáltal segíti a feldolgozást.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.

Miért szeretjük a horrorfilmeket?

Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?