Menü

A boldogság számokban

Mi másért szeretnénk élni, és mi más lehetne a vágyunk, mint a boldogság? Minden célunk felé az motivál minket, hogy annak elérésével - vagy jobb esetben az azon vezető úton - boldogság vár minket. "Nem létezik igazi boldogság, csak léteznek boldog pillanatok" - tartja az idézet. Valóban mindig akad olyan élethelyzet, ami újra és újra próbára tesz minket. De nagyon nem mindegy, hogy mennyi van ezekből a boldog pillanatokból. S itt a kérdés: létezik olyan, aki a nehézségei ellenére, vagy mellette is boldog tud lenni? Mióta létezik az emberiség, mindig foglalkoztatták ezek a kérdések.

Mostanság újra fellángolni látszik az emberek érdeklődése a boldogságról - cselekedni akarnak, nem pedig csak vágyni rá. A tudatosság, az érzelmi intelligencia emelkedésével keressük a válaszokat.

Tegnap volt a Boldogság Világnapja. Ebből az alkalomból hoztunk most néhány érdekes és beszédes statisztikai adatot a boldogságról, amelyek a tavaly novemberi Boldogság Mesterkurzuson hangzottak el, amely a Jobb Veled a Világ Alapítvány által került megrendezésre. Az itt ismertetett adatokat Dr.Sonja Lyubomirsky nemzetközileg is elismert boldogságszakértő ismertette. Mi csak felsorolás-szerűen adjuk közre ezeket - a tanulságokat mindenki maga próbálja leszűrni.

No de mi is egyáltalán a boldogság? Megfogalmazni nem is olyan könnyű, mégis három kérdés az, aminek a mentén elindulhatunk a válaszért: "Hogy érzed magad? Azaz mennyire vagy elégedett az életeddel? Mennyi örömteli pillanatot élsz át?"

De jöjjenek végre az ezúttal nem éppen szánalmas, hanem izgalmas adatok:

  • Nyolc éves időtartamban vizsgálva kevesebben szenvednek autóbalesetet azok közül, akik boldognak vallják magukat.
  • Direkt módon vírussal fertőztek meg embereket egy kísérlet keretében (természetesen tudtak róla :)). Azok, akik boldognak érezték magukat, kevesebb esetben betegedtek meg, vagy ha mégis, hamarabb meggyógyultak.
  • A felmérések szerint a boldog ember sokkal jobb munkaerő.
  • A válás nem jelent hosszú távú boldogtalanságot, sőt, utána magasabb boldogsági mutatót lehet elérni. Igazából nem is a váláskor a legboldogtalanabbak az emberek, hanem 2 évvel előtte!
  • A munkából való elbocsájtás adatai is azt igazolták: nem akkor a legboldogtalanabb az emberek, amikor felmondanak nekik, hanem egy évvel azelőtt! S itt jön a kérdés: mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás?
  • A melldaganattal megküzdők kétharmada azt állította a felmérésben, hogy az életük a betegség révén, után jobb irányt vett, és elkezdték értékelni az életüket.
  • Érdekes, hogy tartunk a megöregedéstől, pedig a mutatók szerint az idősek boldogabbak, és életbölcsességük révén sokkal kiegyensúlyozottabbak a fiataloknál, akik inkább mutattak kilengő értékeket e tekintetben.
  • Nem meglepő: a boldogsághoz könnyű hozzászokni. Emiatt a negatív dolgokat, eseményeket nehezebben éljük meg, mint amennyire a boldogítóakat értékelni tudjuk. Persze mindez - szerencsére - tanulható.
  • A házasság nagy boldogságbomba, de már a házasságot megelőző 1 évben is nagyon magas a boldogságmutató. A házasságkötés után általánosan rohamos visszaesés tapasztalható. Ebből kb. 2 év alatt lehet újra csúcsra érni a statisztikák szerint. Persze van, aki nem tér vissza: 5 évvel a házasság után az emberek többsége boldogtalanabb, mint valaha az azelőtti életében. De vajon mi történik? A válasz általában a gyerekvállalás. A megszületésük után ugyanis hamar leesik a boldogásmutató, és az alsó határát a gyermek 2 éves kora körül éri el. (Érdekes, hogy ez pont egybeesik az úgynevezett hisztikorszakkal, amit az angolok "terrible two"-nak hívnak, azaz borzasztó kétévesnek. Itt is jó lenne tudni, hogy mi van előbb: maga a boldogtalanság, amit a gyermek lakmuszpapírként átvesz, vagy maga a megpróbáló hisztikorszak az, ami megviseli a házasságot és nehézzé teszi a boldogságot? - a szerk.) Ezen túl még a tinédzserkorszak az, ami igazán megviseli a házasságot és a szülőket.
  • Azért a gyermekvállalástól mégse ijesszen el minket a fenti adat, mert mindezek ellenére összességében boldogabbank és kiteljesedettebbnek mutatkoztak azok az emberek, akinek van gyerekük. Ez főként középkorban, valamint időskorban volt így, ahol a gyerekek már nagyobbak. Ez tehát egy hosszú távú befektetés.
  • A rugalmas munkahely és munkaidő az első hat olyan tényező között szerepelt, amelyért igazán hálásak az emberek.
  • A hála érzése jelentősen növeli a boldogságérzetünket. A bizonyos időközönként (pl. hetetne, vagy heti több alkalommal) írott hálalevelek pl. nagyon sok esetben segítettek. Depressziós embereken azonban hatástalannak bizonyultak, inkább bűnösnek, mint boldogabbnak érezték magukat.
  • Tehetünk-e bármilyen erőfeszítést a boldogságunkért? Szerencsére igen. Több országban végeztek ezzel kapcsolatos felméréseket. Nem meglepő módon azért ez könnyebben ment a kiegyensúlyozottabb helyzetű országokban, de mindenhol hozott valamilyen eredményt a boldogságért való munka.

Módszerek a memória megőrzésére

A memóriazavart egykor az idősek betegségének hívták, a legújabb vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy egyre több fiatal küzd hasonló problémákkal

Mindent, amit tudni lehet a tripofóbiáról

Valószínűleg az életben minden embernek van legalább egy, bár jelentéktelen, de félelme. Ha némelyikük elég érthetőnek tűnik, például a magasságtól való félelem, akkor vannak olyanok, amelyeken a legtöbb ember meglepődik.

A demencia lehetséges jelei

Az Alzheimer-kór a demenciák csoportjába tartozó neurodegeneratív megbetegedés. Az alább felsorolt tünetek közül legalább kettőnek a megléte már demenciát jelent.

Személyiségtípusok

Ha mindig is úgy érezted, hogy ellentétesek az érzelmeid, hogy nem találod a megfelelő párt, hogy nem találod a neked megfelelő munkát, akkor ajánlom, hogy tölts ki a személyiség tesztet!

A transzgenerációs hatások nyomában

A transzgenerációs hatások, vagyis azok a szemléletek, viselkedésminták, gondolkodási formák, melyeket felmenőink hagytak ránk örökül, a pszichológiai kutatások fontos részterülete.