Gyümölcslé? Csak módjával…
- Dátum: 2016.03.20., 13:50
- diéta, egészséges, elhízás, fogyás, gyümölcs, gyümölcslé, ital, ivás, kalória, tízórai, uzsonna
A gyümölcslevek az egészség szimbólumaként szerepelnek a köztudatban. Mindez nem meglepő, hisz logikusan hangzik: ha a gyümölcsöt egészséges enni, akkor a gyümölcslevet egészséges meginni! Nos, ez nem minden esetben igaz, legalábbis jó tudni, hogy milyen formában érdemes gyümölcsleveket fogyasztani.
A boltokban kapható gyümölcslevekkel érdemes körültekintően bánni. A nagyobb részük cukrot, mesterséges adalékanyagokat, színezőket tartalmaz. Ha már ilyet vásárolunk, akkor forduljunk a 100%-os, „valódi” gyümölcslevekhez, és inkább takarékosan, vízzel hígítva fogyasszuk azokat. Viszont két dologról ekkor se feledkezzünk meg!
Az egyik, hogy a 100%-os gyümölcslé nem azt jelenti, hogy pl. a narancsot facsarták ki, és az egész doboznyi gyümölcslé ily módon készült. (Nem véletlen tehát, ha jelentős különbséget érzünk – mind ízben, mind árban a bárokban kapható frissen facsart narancslé, valamint a 100%-os narancslé dobozos üdítő között.) A dobozos bolt gyümölcslevek gyümölcssűrítményből készülnek, azok kerülnek visszahígításra. Azt már mindenki tesztelje le maga, hogy milyen színe van az otthon facsart narancslének, és a bolti narancslének.
A másik pedig a kalória- és természetes cukortartalom. Hiába egészségesek a gyümölcsök, mindazonáltal jelentős mennyiségű természetes gyümölcscukrot tartalmaznak, így a gyümölcslevekben igen sok a kalória. Amennyiben fogyni szeretnénk, vagy csak tartani a súlyunkat, esetleg vigyázni a gyermekeink vonalaira is, akkor csak módjával ajánlott a gyümölcsitalok fogyasztása. Hiszen ez esetben az étkezésen túl is rengeteg kalória jut a szervezetünkbe – amit a legtöbben elfelejtenek hozzágondolni a napi fogyasztásukhoz. Sok esetben a fentiek okán az ivási szokásaink jelentősen hozzájárulnak az elhízáshoz.
Inkább tízóraiként, uzsonnaként javasolt a gyümölcslevek fogyasztása, és ez esetben is jobban járunk, ha önmagunk készítjük el a gyümölcsitalunkat valódi, friss gyümölcsökből.
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.