Hogyan hat a környezetváltozás az egészségünkre?
- Dátum: 2016.02.03., 08:28
- akklimatizáció, betegségek, immunrendszer, költözés, környezetváltozás, stressz, utazás
A környezetváltozás jót tesz, legalábbis ez a kép él a fejünkben abból a korból, amikor az előkelő uralkodóinknak is azt javasolták, hogy nagyobb gond esetén utazzanak el valahová. De talán hétköznapi értelemben is tudjuk: ha valami súlyosabb trauma ér valakit, akkor legszívesebben világgá menne, ha tehetné. De vajon milyen esetekben tesz jót az egészségünknek a környezetváltozás?
A rövidebb, legalábbis belátható időtartamú, na és persze önként megválasztott környezetváltozás kifejezetten jót tehet az egészségünknek. Lehetnek persze egészségügyi szempontok a változásban (pl. asztma esetén frissebb levegő), de mi most elsősorban a helyzet lelki vonatkozását tárgyaljuk. A pozitív hatása ugyanis a környezetünk megváltoztatásának, hogy egy új helyzetbe kerülünk, ami leköti a gondolatainkat. Intenzívebben megéljük a jelen pillanatot, így kevesebb időnk van például a múlton rágódni, vagy kevésbé foglalnak teret a fejünkben a negatív, szomorú gondolatok. Örömmel tölhet el minket, hogy kiszakadtunk a szokásos napi rutinból. Ha nyaralásról, üdülésről van szó, akkor plusz előny, hogy a hétköznapi stresszt is magunk mögött hagyhatjuk, és olyan helyekre látogathatunk, mint például tengerpart, vagy hegyek, és a sok szépség gyógybalzsamként simogatja a bensőnket.

Igen ám, de mi van akkor, ha költözünk? Nos, ez éppen ellenkezően hathat, és sok esetben erősen megviseli az immunrendszert. Igen, még akkor is, ha a költözés önként választott és örömteli esemény. A testünknek-lelkünknek ugyanis időbe telik, amíg akklimatizálódik az új helyzethez, így hát ne lepődjünk meg, ha az első hónapokban többet vagyunk betegek. Új helyek, új bacillusok, új emberek vesznek körül minket, a szervezetünknek ehhez testileg is hozzá kell szoknia. Nem is beszélve a lelki vonatkozásokról. Hiszen egy-egy költözés alkalmával annyi minden megváltozik körülöttünk, hogy ez mindenképp egyfajta stresszként szolgál. Egyszerűen energetikailag át kell állnunk az új hely rezgésére, és össze kell simulnunk a környezetünkkel. Az átmeneti időszakban pedig normális, ha gyengébbnek tűnik az egészségünk.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Vadgesztenye, az ősz egyik legnagyobb kincse
Ősszel minden tele van a vadgesztenye leveleivel és terméseivel, amit érdemes gyűjteni és felhasználni.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Hasmasszázs, az emésztés érdekében
Évezredek óra tudjuk, hogy a masszázs mennyire egészséges, hát miért ne alkalmazhatnánk a hasunkon is.