Menü

Hogyan hat a környezetváltozás az egészségünkre?

A környezetváltozás jót tesz, legalábbis ez a kép él a fejünkben abból a korból, amikor az előkelő uralkodóinknak is azt javasolták, hogy nagyobb gond esetén utazzanak el valahová. De talán hétköznapi értelemben is tudjuk: ha valami súlyosabb trauma ér valakit, akkor legszívesebben világgá menne, ha tehetné. De vajon milyen esetekben tesz jót az egészségünknek a környezetváltozás?

A rövidebb, legalábbis belátható időtartamú, na és persze önként megválasztott környezetváltozás kifejezetten jót tehet az egészségünknek. Lehetnek persze egészségügyi szempontok a változásban (pl. asztma esetén frissebb levegő), de mi most elsősorban a helyzet lelki vonatkozását tárgyaljuk. A pozitív hatása ugyanis a környezetünk megváltoztatásának, hogy egy új helyzetbe kerülünk, ami leköti a gondolatainkat. Intenzívebben megéljük a jelen pillanatot, így kevesebb időnk van például a múlton rágódni, vagy kevésbé foglalnak teret a fejünkben a negatív, szomorú gondolatok. Örömmel tölhet el minket, hogy kiszakadtunk a szokásos napi rutinból. Ha nyaralásról, üdülésről van szó, akkor plusz előny, hogy a hétköznapi stresszt is magunk mögött hagyhatjuk, és olyan helyekre látogathatunk, mint például tengerpart, vagy hegyek, és a sok szépség gyógybalzsamként simogatja a bensőnket.

Igen ám, de mi van akkor, ha költözünk? Nos, ez éppen ellenkezően hathat, és sok esetben erősen megviseli az immunrendszert. Igen, még akkor is, ha a költözés önként választott és örömteli esemény. A testünknek-lelkünknek ugyanis időbe telik, amíg akklimatizálódik az új helyzethez, így hát ne lepődjünk meg, ha az első hónapokban többet vagyunk betegek. Új helyek, új bacillusok, új emberek vesznek körül minket, a szervezetünknek ehhez testileg is hozzá kell szoknia. Nem is beszélve a lelki vonatkozásokról. Hiszen egy-egy költözés alkalmával annyi minden megváltozik körülöttünk, hogy ez mindenképp egyfajta stresszként szolgál. Egyszerűen energetikailag át kell állnunk az új hely rezgésére, és össze kell simulnunk a környezetünkkel. Az átmeneti időszakban pedig normális, ha gyengébbnek tűnik az egészségünk.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

Kerti túlélőkalauz: mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

A nyári hónapok egyre forróbbak, és a hosszan tartó hőség nemcsak minket, hanem a kertjeinket is próbára teszi. A kiszáradt fű, a lekókadt virágok és az elsárgult levelek látványa minden kerttulajdonos rémálma! Mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.

Orrmelléküreg -gyulladás kezelése és tünetei

Az orrmelléküreg-gyulladás, más néven sinusitis, a melléküregekben található nyálkahártyák gyulladását jelenti. A melléküregek maguk közé tartoznak az arcüreg (maxilláris), homloküreg (frontális), rostasejtek (cellulae ethmoidales) és a légcsőcsontok közötti sejtek. Ez a betegség viszonylag gyakori, szinte mindenki legalább egyszer életében átesik rajta.