Menü

Tudod, hogy mit eszel? - az emulgeálószerről

Az ipari körülmények között előállított ételekben sok olyan mesterséges adalékanyag található, amelyről azt sem tudjuk, micsoda. Hiába próbálunk tudatos vásárlók lenni, és megvásárlás előtt elolvasni az élelmiszerek címkéjét, ha közben nem tudjuk, hogy mit jelentenek a különböző adalékanyagok, amelyek a legtöbb bolti termékben megtalálhatóak. Tartson velünk a következő hetekben, ha szeretne tudatosabb, és főleg egészségesebb vásárló lenni! Most induló cikksorozatunkban utánajárunk, hogy melyik adalékanyag pontosan mit takar, miért alkalmazzák, és vajon veszélyes-e a fogyasztása.

Első körben az emulgeálószert helyezzük górcső alá: vajon mit takar ez a furcsa elnevezésű adalékanyag, és miért teszik az ételeinkbe? Az emulgeálószerek a víz és az olaj keveredését szolgálják, és ezt a hatást hosszú távon biztosítják. Tehát javítják az ételeink állagát. Kérdés, hogy ez jó-e nekünk...

Sajnos a kevésbé tudatos fogyasztónak elvárása is, hogy a megvásárolt élelmiszer sokáig tartós legyen, az állaga pedig kívánatos maradjon, pontosan annyira, mint vásárláskor. Igen ám, de ennek ára van, és mindehhez nem csupán tartósítószert kell használni, hanem más egyéb adalékanyagokat is - mint például az emulgeálószert. A legnehezebb sok E-betűs adalék esetén, hogy azok nagyrészének valódi hatásmechanizmusa nem ismert, vagy maguk a gyártó cégek végeztek kutatásokat, akiktől nyilván kevésbé várhatunk objektivitást, hiszen a profitszerzés az első számú cél.

Ez a helyzet az emulgeálószerek esetén is. Az már biztosnak mondható, hogy ez az adalékanyag bélproblémákhoz és allergiához vezet. Mindezt az okozza, hogy az emulgeálószerek megváltoztatják a belek hasznos baktériumflóráját, és a belfelület módosulásával az átjárhatóbb, érzékenyebb és fogékonyabb az allergén, szennyező anyagok számára. Lefordítva tehát úgy lehet ezt elképzelni, hogy a belek védekező- és szűrőképessége csökken.

Talán nem véletlen, hogy épp az emulgeálószerek elterjedésével egyidőben kezdtek el elterjedni a bélgyulladásos megbetegedések, mint a Chron-betegség, továbbá a vastagbélrákos betegek száma is növekszik. Noha vélhetően ennek a problémának a hátterében egy komplex folyamat áll, és nem egyedül az emulgeálószerek a felelősök, talán ezek után jogos azt állítani, hogy érdemes inkább kerülni, mint kultiválni az olyan élelmiszereket, amelyek emulgeálószereket tartalmaznak.

További rossz hír, hogy az állatkísérletek szerint az emulgeálószerek fogyasztása elhízáshoz vezet. Vélhetően az okozza a problémát, hogy az anyagcserét lassítja, rontja a gyomorba, vagy a bélrendszerbe jutva. Így azok számára, akik nem tudnak fogyni, vagy csak nehezen, mindenképp érdemes kerülni az olyan ételeket, amikben megtalálható ez az adalékanyag.

Végül pedig a kérdés, hogy általában mely élelmiszerekben található meg az emulgeálószer, mikor érdemes figyelnünk rá? Használják általában majonézek, szószok, fagylaltok, margarinok esetén.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.