Mi az a köszvény?
Mindenki hallott már köszvényes emberről, ha máshol nem, történelmi, vagy irodalmi tanulmányai során. A köszvény akkor kínozta a leginkább az embereket, amikor még az orvostudomány nem tudta pontosan, hogy miről van szó. Köszvényes volt többek között Nagy Sándor, VIII. Henrik és Charles Darwin is. Csak a 19. század második felében ismerték fel a betegség kiváló okát, s ekkortól kezdték el kutatni igazi hátterét.
„A köszvény (Arthritis urica) a purin (egyfajta szerves vegyület) lebontásának túlterheltségéből eredő betegség. A megbetegedés az ízületeket érinti, mely először főként a láb öregujj ízületén jelentkezik, ennek neve podagra. A köszvény lefolyása egymást követő hullámokban történik és a húgysavkristályok lerakódásához vezet különféle végtagok ízületeiben és szöveteiben. Az urátkicsapódás az ízületek közelében zajlik, főként hideg és pH-változás hatására. A lerakódás az ízület egészét érinti, az ízületi porcokat, az ízületi tokot és az ízülethez tartozó csontvégeket egyaránt, valamint hosszú távon veseelégtelenséget okozhat.” - írja a Wikipédia.
A köszvény tehát igen súlyos, komoly fájdalmat okozó, és komoly potenciális következményekkel járó betegség, szerencsére megvan a gyógyításának, kordában tartásának a módja. Gyógyszeres terápiával lehet a húgysav szintjét kezelni, emellett diétával is remek eredmények érhetőek el az állapot romlásának megelőzésében. Mit szabad, illetve ajánlott fogyasztani?
Például sok folyadékot, de jók a tejtermékek (kivéve a sajt), a mandula, a gesztenye, a kókusz, illetve a legtöbb, zöldség és gyümölcs. (Utóbbiak esetében is érdemes utánanézni a kivételeknek!). Az alkoholt mellőzni kell, ahogyan a kávé és teafogyasztás is ellenjavallt, továbbá egy sor élelmiszer a füstölt húsoktól kezdve a földimogyoróig.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.