Menü

Jön a tél, etessük a madarakat! De hogyan?

Akik olvasták az egyik legszebb magyar regényt, a Téli Bereket, azok még inkább előszeretettel gondoskodnak a madarakról télvíz idején. A természet barátai a hideg idő közeledtével szívesen helyeznek el madáretetőket, hogy a madárkák télen is élelemhez jussanak. Nemes dolog, de néhány fontos dologra érdemes odafigyelni, ha valóban kedvezni szeretnénk a kis "szárnyasoknak".

Kezdjük ott, hogy nagyon nem mindegy, hogy milyen madáretetőket helyezünk ki. Kissé groteszk belegondolni, hogy először elveszik a madaraktól a fákat az erdőkben a kivágással, majd ebből készülnek a madáretetők… Akkor most jót cselekszünk velük összességében, vagy sem? Mit tehetünk? Legalább annyit, hogy használjunk újrahasznosított anyagokból készítsünk madáretetőt. Például az udvarunkban összegallyazott ágakból, vagy korábban másra használt, „kiszuperált” lécekből, használt PET-palackokból, flakonokból.

Nagyon fontos, hogy ha madáretetőt helyezünk el, akkor folyamatosan gondoskodjunk a madárkák élelmezéséről! Ők ugyanis onnantól kezdve, hogy rátalálnak az általunk készített kis táplálkozóhelyekre, mindig számítanak a finomságokra, odaszoknak. Figyeljük tehát, hogy rendszeresen helyezzünk el nekik eleséget az etetőben, egészen a hidegek megszűnéséig!

Az sem mindegy, hogy mit adunk nekik enni. Manapság már lehet vásárolni madáreleséget, de otthon is összeállíthatunk ilyesmit különböző magvakból, kölesből, dióaprólékból. Fontos azonban, hogy ne pirított, sózott, vagy olajos, hanem natúr magvakat használjunk! Ezen túl almát is kitehetünk, mert ezt is szeretik csipegetni, és fontos tápanyagokhoz jutnak belőle.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.