Menü

Jön a tél, etessük a madarakat! De hogyan?

Akik olvasták az egyik legszebb magyar regényt, a Téli Bereket, azok még inkább előszeretettel gondoskodnak a madarakról télvíz idején. A természet barátai a hideg idő közeledtével szívesen helyeznek el madáretetőket, hogy a madárkák télen is élelemhez jussanak. Nemes dolog, de néhány fontos dologra érdemes odafigyelni, ha valóban kedvezni szeretnénk a kis "szárnyasoknak".

Kezdjük ott, hogy nagyon nem mindegy, hogy milyen madáretetőket helyezünk ki. Kissé groteszk belegondolni, hogy először elveszik a madaraktól a fákat az erdőkben a kivágással, majd ebből készülnek a madáretetők… Akkor most jót cselekszünk velük összességében, vagy sem? Mit tehetünk? Legalább annyit, hogy használjunk újrahasznosított anyagokból készítsünk madáretetőt. Például az udvarunkban összegallyazott ágakból, vagy korábban másra használt, „kiszuperált” lécekből, használt PET-palackokból, flakonokból.

Nagyon fontos, hogy ha madáretetőt helyezünk el, akkor folyamatosan gondoskodjunk a madárkák élelmezéséről! Ők ugyanis onnantól kezdve, hogy rátalálnak az általunk készített kis táplálkozóhelyekre, mindig számítanak a finomságokra, odaszoknak. Figyeljük tehát, hogy rendszeresen helyezzünk el nekik eleséget az etetőben, egészen a hidegek megszűnéséig!

Az sem mindegy, hogy mit adunk nekik enni. Manapság már lehet vásárolni madáreleséget, de otthon is összeállíthatunk ilyesmit különböző magvakból, kölesből, dióaprólékból. Fontos azonban, hogy ne pirított, sózott, vagy olajos, hanem natúr magvakat használjunk! Ezen túl almát is kitehetünk, mert ezt is szeretik csipegetni, és fontos tápanyagokhoz jutnak belőle.

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.