Menü

Ülő munkát végez, vagy fizikait? Nem mindegy!

Mit sportoljon az, akinek még nincs bevált mozgásformája, de szeretne elkezdeni valamit? Hát ez az: egyáltalán nem mindegy, hogy mit.

Annyi a lehetőség, nem könnyű kiigazodni a különböző tréningek, tornák, edzések, edzéstervek, mozgások sűrűjében. Szuper, hogy nagy a választék, de egyáltalán nem mindegy, hogy mit választunk, könnyedén mellé is nyúlhatunk és ebben az az esetben akár a motiváció is odaveszhet. Nem beszélve arról, hogy pozitív változás helyett kárt okozhatunk.

Jobb helyzetben vannak azok, akik már gyerek/fiatal korukban kipróbáltak sportágakat, s esetleg elhatározták magukat valamelyik mellett. Ez nagy segítség, hiszen ők jobban ismerik szervezetüket, határaikat, azt, hogy mit szeretnek, és mit nem.

Ugyanakkor az sem mindegy, hogy adott életszakaszunkban éppen milyen állapotban vagyunk, illetve mivel foglalkozunk. Van túlsúlyunk? Ha igen, mekkora? Ülő munkát végzünk? Cigarettázunk? Van valamilyen krónikus betegségünk? Az elmúlt években mozogtunk valamit, vagy a sport teljesen kimaradt? Egyáltalán nem mindegy, mik a válaszok ezekre a kérdésekre.

A mozgásfajta kiválasztásánál érdemes figyelembe venni azt, hogy a munkánk, életünk során testünk mely részét éri nagyobb terhelést, és ez alapján súlyozzunk. Például, aki fizikai munkát végez, érdemes könnyebb, izmokat, ízületeket kímélő mozgást választania. Mondjuk az úszást, a biciklizést, vagy a spinninget.

Azok, akik egész nap egy székben, vagy autóban ülve tespednek, inkább a futás, a különböző erősítő tornák ajánlatosak, de a küzdősportok is jó választásnak tűnhetnek. Olyan mozgásformák, amelyek segítségével erősíthetjük a felsőtestünket és javíthatjuk a tartásunkat.

A sor persze végtelen, hiszen, mint említettük, a kínálat órási. A lényeg az, hogy figyeljünk oda és ne vágjunk bele túl hirtelen semmibe, először gondoljuk át, mire van szükségünk és mit bírunk.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.