Így fog sportolni a gyerek
Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy az egészséges életforma két alappillére az, hogy gyermekeink fejlődésük során megfelelő viselkedésmintát tanuljanak mind a táplálkozásra, mind a mozgásra nézve.
Az egészséges ételek jó eséllyel sikeres megismertetése mellett sokan alaposan rágörcsölnek arra, hogy a gyerek bizony mozogjon. Beíratják ide, majd elviszik oda, s hacsak nincs véletlenül szerencséjük, észre sem veszik, hogy rossz úton járnak. A gyerek unja, nem szereti, esetleg keménynek, fárasztónak találja azt a sportot, amit apuka, anyuka kinézett neki. A puding próbája az evés, nincs baj, csak akkor, ha ennek nem vagyunk tudatában.
A dolog a megfelelő példamutatással kezdődik, azaz ha a szülők sportosak, rendszeresen mozognak, az mindenképpen jó hatással van a gyermekre is, hiszen ebben nő fel. Így könnyebben kapható a mozgásra, magáénak érzi az életformát. Nem beszélve arról, hogy a szülő hitelesebb, tudja mit akar, miről beszél.
Itt persze nemcsak arról beszélünk, hogy anyuka, vagy apuka fusson le napi tíz kilométert, az is sokat számíthat például, hogy a szülő szereti a sportot, érdeklődik iránta, beszél róla, nézi a tévében a közvetítéseket, műsorokat (mondjuk a gyerekkel együtt)...
Ha a fent vázolt helyzetet sikeresen elértük, még messze nem vagyunk készen. Sokan beleesnek abba a csapdába, hogy az általuk kinézet sporthoz ragaszkodnak és azt erőltetik, nem, vagy csak későn veszik észre, hogy felesleges. Az erőltetés már csak azért is ballépés, mert ezáltal a gyereknek a többi mozgásformától is elmehet egycsapásra a kedve.
Érdemes a gyerek személyiségét, adottságait is figyelembe venni, utóbbira ma már remek vizsgálatok vannak. Ezek segítségével leszűkíthető a kör. A kedvet, motivációt sok tényező befolyásolja, és ezek idővel változnak, emiatt folyamatosan résen kell lennünk és odafigyelnünk gyermekünkre.
Fotó:
Pixabay.com
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.
Most? Most!
Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.
Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?
Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.
ChatGPT mint „új terapeuta”?
Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.