Így fog sportolni a gyerek
Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy az egészséges életforma két alappillére az, hogy gyermekeink fejlődésük során megfelelő viselkedésmintát tanuljanak mind a táplálkozásra, mind a mozgásra nézve.
Az egészséges ételek jó eséllyel sikeres megismertetése mellett sokan alaposan rágörcsölnek arra, hogy a gyerek bizony mozogjon. Beíratják ide, majd elviszik oda, s hacsak nincs véletlenül szerencséjük, észre sem veszik, hogy rossz úton járnak. A gyerek unja, nem szereti, esetleg keménynek, fárasztónak találja azt a sportot, amit apuka, anyuka kinézett neki. A puding próbája az evés, nincs baj, csak akkor, ha ennek nem vagyunk tudatában.
A dolog a megfelelő példamutatással kezdődik, azaz ha a szülők sportosak, rendszeresen mozognak, az mindenképpen jó hatással van a gyermekre is, hiszen ebben nő fel. Így könnyebben kapható a mozgásra, magáénak érzi az életformát. Nem beszélve arról, hogy a szülő hitelesebb, tudja mit akar, miről beszél.
Itt persze nemcsak arról beszélünk, hogy anyuka, vagy apuka fusson le napi tíz kilométert, az is sokat számíthat például, hogy a szülő szereti a sportot, érdeklődik iránta, beszél róla, nézi a tévében a közvetítéseket, műsorokat (mondjuk a gyerekkel együtt)...
Ha a fent vázolt helyzetet sikeresen elértük, még messze nem vagyunk készen. Sokan beleesnek abba a csapdába, hogy az általuk kinézet sporthoz ragaszkodnak és azt erőltetik, nem, vagy csak későn veszik észre, hogy felesleges. Az erőltetés már csak azért is ballépés, mert ezáltal a gyereknek a többi mozgásformától is elmehet egycsapásra a kedve.
Érdemes a gyerek személyiségét, adottságait is figyelembe venni, utóbbira ma már remek vizsgálatok vannak. Ezek segítségével leszűkíthető a kör. A kedvet, motivációt sok tényező befolyásolja, és ezek idővel változnak, emiatt folyamatosan résen kell lennünk és odafigyelnünk gyermekünkre.
Fotó:
Pixabay.com
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Szükségünk van sportórára?
Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?
Hogyan legyünk energikusak húsvét után?
Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban
A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Tavaszi szünet gyerekekkel
Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!