Így fog sportolni a gyerek
Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy az egészséges életforma két alappillére az, hogy gyermekeink fejlődésük során megfelelő viselkedésmintát tanuljanak mind a táplálkozásra, mind a mozgásra nézve.
Az egészséges ételek jó eséllyel sikeres megismertetése mellett sokan alaposan rágörcsölnek arra, hogy a gyerek bizony mozogjon. Beíratják ide, majd elviszik oda, s hacsak nincs véletlenül szerencséjük, észre sem veszik, hogy rossz úton járnak. A gyerek unja, nem szereti, esetleg keménynek, fárasztónak találja azt a sportot, amit apuka, anyuka kinézett neki. A puding próbája az evés, nincs baj, csak akkor, ha ennek nem vagyunk tudatában.
A dolog a megfelelő példamutatással kezdődik, azaz ha a szülők sportosak, rendszeresen mozognak, az mindenképpen jó hatással van a gyermekre is, hiszen ebben nő fel. Így könnyebben kapható a mozgásra, magáénak érzi az életformát. Nem beszélve arról, hogy a szülő hitelesebb, tudja mit akar, miről beszél.
Itt persze nemcsak arról beszélünk, hogy anyuka, vagy apuka fusson le napi tíz kilométert, az is sokat számíthat például, hogy a szülő szereti a sportot, érdeklődik iránta, beszél róla, nézi a tévében a közvetítéseket, műsorokat (mondjuk a gyerekkel együtt)...
Ha a fent vázolt helyzetet sikeresen elértük, még messze nem vagyunk készen. Sokan beleesnek abba a csapdába, hogy az általuk kinézet sporthoz ragaszkodnak és azt erőltetik, nem, vagy csak későn veszik észre, hogy felesleges. Az erőltetés már csak azért is ballépés, mert ezáltal a gyereknek a többi mozgásformától is elmehet egycsapásra a kedve.
Érdemes a gyerek személyiségét, adottságait is figyelembe venni, utóbbira ma már remek vizsgálatok vannak. Ezek segítségével leszűkíthető a kör. A kedvet, motivációt sok tényező befolyásolja, és ezek idővel változnak, emiatt folyamatosan résen kell lennünk és odafigyelnünk gyermekünkre.
Fotó:
Pixabay.com
Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után
Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.