Menü

A boldog párkapcsolat nyomában

  • Dátum: 2015.07.06., 16:05

Pszichológiai kutatások szerint az alacsony önbecsülésű emberek nagyobb valószínűséggel élnek boldogtalan párkapcsolatban, mint a pozitív énképpel rendelkezők.

A párválasztásunkat alapvetően meghatározza énképünk, illetve önbecsülésünk. Sokan egész egyszerűen nem tartják magukat elég jónak ahhoz, hogy vágyaiknak megfelelő társat találjanak. Így aztán nem véletlen, hogy alacsony önértékelésük miatt megalkudva választanak párt maguknak. Az említett vizsgálatok azonban elsősorban arra engednek következtetni, hogy a negatívabb énképpel rendelkezők hajlamosak benne maradni egy rossz párkapcsolatban, illetve megalkuvó viselkedésük gátolja az esetleges problémák megbeszélését, megoldását.

Az alacsony önbecsülés együttjár a magabiztosság hiányával is, amely szorongóvá teszi az egyént, és egyúttal a konfrontálódások kerülésére is sarkallja. Pedig a problémák kihangosítása, az esetleges nézetbeli különbségek ütköztetése fontos része a párkapcsolatok fejlődésének. A szakértők különösen hangsúlyozzák a kommunikáció fontosságát, mely alapvetően meghatározza a párkapcsolat működését.

Először tehát önmagunk megismerése a cél, egészséges önbizalom nélkül nehéz egy boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatot kialakítani. Az is árulkodó lehet, ha valaki kifejezetten az alacsonyabb önértékeléssel rendelkező emberekhez vonzódik. Ilyen esetben nemcsak a negatív énképpel rendelkező embernek lenne szüksége lelki megerősödésre, hanem a pár azon tagjának is, aki élvezi, hogy a párkapcsolatban a másik fölé kerekedhet, irányíthat, és akadálytalanul betöltheti a domináns szerepet. Nem ritka, hogy előbbi személyek esetben is kisebbségi komplexusról lehet szó, csak eltérő megnyilvánulási formában.

A boldog párkapcsolat eléréséhez tehát fontos, hogy a felek egészséges önbecsüléssel rendelkezzenek, és képesek legyenek konstruktív módon kommunikálni.

Fotó: 
Pixabay.com

A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?

Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.

Így válassz tábort a gyereknek nyárra: ezt a 4 dolgot mindenképp nézd meg

A nyári tábor a legtöbb gyerek számára az év egyik legizgalmasabb élménye lehet: új barátok, kalandok, játékok és rengeteg élmény vár rájuk. A szülők számára azonban a táborválasztás sokszor komoly fejtörést jelent. Bentlakásos vagy napközis legyen? Sport-, kézműves vagy éppen kalandtábor?

A mindfulness ereje a mindennapokban

Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.

Kenguruzás: amikor a test közelsége életet ment

A koraszülött babák ellátása az orvostudomány egyik legérzékenyebb területe, ahol minden apró döntés hosszú távú következményekkel járhat. Magyarországon is minden tizedik gyermek idő előtt érkezik a világra, és ilyenkor nemcsak az életben maradás esélye, hanem a későbbi fejlődés minősége is azon múlhat, milyen gondoskodást kap az első napokban, hetekben.

A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele

A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.