Menü

A boldog párkapcsolat nyomában

  • Dátum: 2015.07.06., 16:05

Pszichológiai kutatások szerint az alacsony önbecsülésű emberek nagyobb valószínűséggel élnek boldogtalan párkapcsolatban, mint a pozitív énképpel rendelkezők.

A párválasztásunkat alapvetően meghatározza énképünk, illetve önbecsülésünk. Sokan egész egyszerűen nem tartják magukat elég jónak ahhoz, hogy vágyaiknak megfelelő társat találjanak. Így aztán nem véletlen, hogy alacsony önértékelésük miatt megalkudva választanak párt maguknak. Az említett vizsgálatok azonban elsősorban arra engednek következtetni, hogy a negatívabb énképpel rendelkezők hajlamosak benne maradni egy rossz párkapcsolatban, illetve megalkuvó viselkedésük gátolja az esetleges problémák megbeszélését, megoldását.

Az alacsony önbecsülés együttjár a magabiztosság hiányával is, amely szorongóvá teszi az egyént, és egyúttal a konfrontálódások kerülésére is sarkallja. Pedig a problémák kihangosítása, az esetleges nézetbeli különbségek ütköztetése fontos része a párkapcsolatok fejlődésének. A szakértők különösen hangsúlyozzák a kommunikáció fontosságát, mely alapvetően meghatározza a párkapcsolat működését.

Először tehát önmagunk megismerése a cél, egészséges önbizalom nélkül nehéz egy boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatot kialakítani. Az is árulkodó lehet, ha valaki kifejezetten az alacsonyabb önértékeléssel rendelkező emberekhez vonzódik. Ilyen esetben nemcsak a negatív énképpel rendelkező embernek lenne szüksége lelki megerősödésre, hanem a pár azon tagjának is, aki élvezi, hogy a párkapcsolatban a másik fölé kerekedhet, irányíthat, és akadálytalanul betöltheti a domináns szerepet. Nem ritka, hogy előbbi személyek esetben is kisebbségi komplexusról lehet szó, csak eltérő megnyilvánulási formában.

A boldog párkapcsolat eléréséhez tehát fontos, hogy a felek egészséges önbecsüléssel rendelkezzenek, és képesek legyenek konstruktív módon kommunikálni.

Fotó: 
Pixabay.com

Korai zenei nevelés fontossága

Születésünktől kezdve megvan az a képességünk, hogy észleljük a dolgok zeneiségét. Sőt, ez a képességünk segít minél hamarabb megérteni a világ történéseit. Talán nem is olyan véletlen, hogy összehangolódásnak nevezzük az újszülöttekkel való kezdeti összecsiszolódást. Számukra még ez az elsődleges információforrás, és ennek további támogatása a fejlődési területek mindegyikére pozitív hatással lesz.

Az idősödés megélése

Minden életszakasz egy krízis, amely az arra a korra jellemző változási pontok pozitív megélésével magában hordozza az új életszakaszba lépés lehetőségét. A szakirodalom
orvosi értelemben 60-65 éves korra teszi az időskor kezdetét.

Az érzelemszabàlyozás módszerei

Például hosszú kihagyás után (és ennek most sokak életében lehet aktualitása) újra emberek közé, társaságba kell mennünk. Akkor is, ha ez sosem ment könnyen, ha mindig is némi szorongás társult hozzá és győzködni kellett magadat például egy szombat esti összejövetel kapcsán, hogy ’érdemes elmenni, jól fogom magam érezni…’.

Pollenallergia gyerekkorban: asztmát is okozhat

A gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.