Menü

Bombaformában szülés után is?

Mennyi időt adhat ma egy nő magának arra, hogy szülés után visszanyerje a formáját? Egyáltalán lényeges ez a kérdés?

Egyre több nő kezd el tudatosan tenni azért, hogy szülés után visszanyerje alakját. Ez nem feltétlenül hiúsági kérdés, szerepet játszhat benne a saját test integritásának, kontrolljának visszaszerzése utáni vágy, illetve megfelelő erőnlét elérése.

Nemrégiben igen csak nagy port kavart fel az az eset, amikor egy fehérnemű modell kismama posztolta nem mindennapi képeit. Szülés előtt és után is topformában, és kocka hassal. Sokakat felháborított, hogy a modellnek még a terhesség utolsó hónapjában is alig gömbölyödött a pocakja, és a szülés után 4 nappal közzé tett képen már ismételten tökéletes alakkal pózol. Helyén kell kezelni a dolgokat! Vagyis nyilván ez egy szélsőséges eset, hátterében fel kell ismernünk a figyelemfelkeltés, polgárpukkasztás, saját image építés motivációját. A modell egyébként teljesen egészséges kisgyermeknek adott életet, azt hiszem, példáját sem elítélni, sem követendőnek minősíteni nem kell.

Abban, hogy ez a kérdés igenis egyre inkább foglalkoztatja a nőket, szerepet játszik az a szemléletváltozás, mely szerint a női szerep az anyaságban nem merül ki. Igen, azért mert szülünk, gyereket nevelünk, nem kell elhagynunk magunkat, feláldozva énünket az anyaság oltárán. De azt hogy hol van ebben a határ, nagyon nehéz megmondani.

A várandóság, az anyává válás időszaka igencsak átrendezi a fontossági sorrendet, a szülést követően általában kevés embernek jut eszébe, hogy sportolással illetve diétázással foglalkozzon. De egyáltalán nem elítélendő, ha valaki szülést követően akár egészen korán elkezd sportolni. A sport lehet a kikapcsolódás eszköze is, segítségével levezethető a sok-sok feszültség, melytől valljuk be őszintén, a baba első éve (utána sem) egyáltalán nem mentes.

A bevezetőben feltett kérdésre mindenkinek magának kell választ adnia. A lényeg abban ragadható meg, hogy a választás inkább belső igényből fakadjon, mert, ha pusztán társadalmi, külső elvárások dominálnak, akkor rossz útra kerülünk. 

Fotó:
Pixabay.com

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.

Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban

Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.