A meditáció csodája – egyszerűbb, mint gondolnád!
- Dátum: 2015.05.12., 15:52
- Ábrahám Adrienn
- aluszékonyság, alvás, erősödés, gyógyulás, idő, időérzék, időhiány, kipihentség, koncentráció, lélek, meditáció, meditatív állapot, megengedés, megnyugvás, önbizalom, összeszedettség, összhang, relaxáció
A meditáció jótékony hatásai ma már közismertek: gyógyítja a testet és a lelket, közelebb visz önmagunkhoz. A spiritualitás iránt kevésbé érdeklődők is szeretettel alkalmazzák, akár a jóga kiegészítéseként. Meditálni nagyon egyszerű, nem kell hozzá semmilyen különleges technika.
Bár sokféle információt hallhatunk a különleges meditációs módszerekről, és nem is szeretnénk vitatni azok sikerességét és hatásosságát, azt azért el kell mondani, hogy a meditáció nagyon egyszerűen elsajátítható. Néhány alkalom gyakorlás, vagy vezetett meditáció után magunk is képesek vagyunk rá. Kérhetjük ismerősünk segítségét, hallgathatunk meditációs cédéket, vagy részt vehetünk olyan előadásokon, tréningeken, ahol meditációt is tartanak. Nem létezik egyetlen helyes technika: van, aki fekve meditál, van, aki ülve; van, aki teljes csendben, van, aki meditációs, vagy egyéb kedvelt zenével, stb. Úgy is mondhatnánk, hogy a meditáció maga a hétköznapi csoda: egy teljesen egyszerű technikával közelebb kerülhetünk önmagunkhoz és a tudatalattinkhoz. Kiváló terep arra, hogy saját kérdéseinket megválaszoljuk, hogy megnyugodjunk, hogy kapcsolódjunk valamihez, vagy valakihez. Segít a koncentrációban, a megérzéseink felerősítésében, a testi és lelki gyógyulásban és erősödésben, és még vég nélkül sorolhatnánk a pozitív tulajdonságait.
A legfőbb érdekessége, hogy az időhiányban szenvedők is alkalmazhatják, nem kellenek hozzá órák: akár egy 7-8 perces meditáció is különleges és hasznos lehet. Ennek az az oka, hogy ebben az állapotban az időérzékünk kissé megváltozik, vagy akár meg is szűnik, sőt olyan is van, hogy bár a tudatos részünk érzékeli körülbelül az idő múlását, de a tudatalattink mégis elengedi magát a lehetséges idő alatt. Így hát a meditáció időtartamát szabhatjuk ahhoz, hogy éppen mennyi idő áll a rendelkezésünkre. Aki azt mondja, hogy ő képtelennek érzi magát a meditációra, az ne higgyen önmagának: az elalvás előtti szakaszban, amikor még félig ébren vagyunk, de már szinte irányítás nélkül cikáznak a fejünkben a gondolat-láncsorok, a meditációhoz nagyon hasonló állapotban vagyunk. Csak mivel ezután elalszunk, és később nem is gondolunk tudatosan erre az időszakra, hogy mik jutottak eszünkbe, ezért a pozitív hatásait kevésbé használjuk ki.
Sokan a meditáció közben is elalszanak, ez egyébként nem baj, mert a megnyugvás, a relaxált állapot, a stresszmentesség a meditáció egyik célja. Gyakran eleve az elalvás könnyítésére használják. Ez állapot-függő is, hogy fáradtabbak, vagy kipihentebbek vagyunk-e. De a tapasztalatok szerint ez is tanulható, és a rendszeres meditáció gyakorlásával már csak akkor alszunk el közben, ha ezt „megengedjük magunknak”. Viszont csalóka módon ugyanúgy segíteni tud a koncentrációban, az összeszedettségben, a feledékenység csökkentésében, mint amennyire megnyugtatni képes, tehát még ez az ellenérv sem állja meg a helyét, hogy aluszékonyak lennénk tőle.
Fotó:
Pixabay.com
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.