Kezelni lehet, gyógyítani nem
- Dátum: 2015.04.22., 18:45
- betegség, dopamin, gyógyítás, idegrendszer, kezelés, orvostudomány, Parkinson-kór
Rejtélyes betegség, egy olyan kór, amellyel kapcsolatban az orvostudomány még mindig sötétben tapogatózik, pedig már hosszú ideje dolgoznak a „megfejtésén”.
Nemrég, egészen pontosan április 11-én, volt a Parkinson-kór világnapja, amely remek alkalmat szolgáltat arra, hogy felhívjuk a figyelmet a betegségre, illetve újabb információkat nyújtsunk vele kapcsolatban.
„A Parkinson-kór, vagy reszkető bénulás (paralysis agitans) az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, degeneratívidegrendszeri betegség. Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető.” - írja a wikipedia.

A probléma ráadásul nem ott kezdődik, hogy gyógyíthatatlan, hanem ott, hogy a kutatók egyelőre azt sem tudják, pontosan miért alakul ki. Az biztos, hogy a Parkinson-kórnál bizonyos agyi sejtek elpusztulnak, illetve ezzel kapcsolatban a fő ingerület átvivőanyag, a dopamin termelődése is lecsökken. Az idegrendszeri kommunikáció folyamatosan romlik, majd megszűnik. Fő tünetei a nyugalmi remegés, az izommerevség, és az úgynevezett meglassultság.
Mint említettük, a betegség kezelhető, ha úgy tetszik kordában tartható. A gyógyszeres megoldás a dopamint igyekszik pótolni, aztán ott vannak a műtéti beavatkozások, a legújabbaknál elektródákkal stimulálják az agy problémás területének működését és a speciális gyógytornának is kiemelt szerepe van.
Mindez azonban sajnos még messze nem elég. A Parkinson-kór gyógyításába az elmúlt évtizedekben rengeteg energiát és pénzt fektettek, ám az igazi áttörés még várat magára. Előrelépések persze már vannak, de amíg nincs meg a betegséget kiválót ok, nagyon nehéz az előrehaladás.
Fotó:
pixabay.com
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.
Mi legyen a tányérodon, ha nem szeretnél állandóan fáradt lenni?
Reggel alig bírsz kikászálódni az ágyból, napközben pedig úgy érzed, mintha egy láthatatlan súlyt cipelnél magaddal? Nem biztos, hogy csak több alvásra van szükséged. Könnyen lehet, hogy az étrended az, ami folyamatosan kimerít, még akkor is, ha alapvetően egészségesnek gondolod, amit megeszel.
Amikor a csepp már elárul: mit tehet egy férfi a vizeletinkontinencia ellen?
A vizelettartási nehézség – azaz az inkontinencia – sokunk számára csak a nőket érintő problémaként él a köztudatban. Pedig férfiaknál is gyakori, és nemcsak fiziológiai, hanem lelki következményekkel is járhat. A jól ismert egészségportálok szerint a helyzet korántsem olyan ritka: a férfiak negyede ötven év felett akár alkalmanként is tapasztalhatja a vizeletszivárgást. Mi állhat a háttérben?
Sport és fogpótlás – miért számít a rágás ereje a teljesítményben?
Az aktív életmód alapja a tudatos táplálkozás. Sokan gondolják, hogy ez kizárólag a bevitt fehérje- és vitaminszinten múlik, pedig legalább ilyen fontos a rágás minősége. Ha hiányzik néhány fog, egyre több ételféleségtől kényszerülünk megválni, így beszűkül az étrendünk, és kevesebb hasznos tápanyaghoz jut a szervezet. Hosszú távon ez az energiaszintünkre, a teljesítményünkre és a közérzetünkre is rányomja a bélyegét. A modern fogpótlások azonban segítenek visszaadni a táplálkozás és a mozgás szabadságát.