Menü

A medvehagyma nyomában

Tudta, hogy a medvehagyma miről kapta a nevét? És azt, hogy könnyű összetéveszteni más, akár mérgező növényekkel? Mikor virágzik és valójában miért egészséges? Mindent elárulunk.

A medvehagyma korábban is népszerű, a gasztronómia és a népi gyógyászat által egyaránt jól ismert növény volt, az utóbbi években azonban még ismertebbé és kedveltebbé vált.

A medvehagyma tipikusan erdei növény, évelő és egész Európában megtalálható. Hazánkban nagy hagyománya van a szedésének és felhasználásának.

A fokhagyma illatú levelekkel büszkélkedő növény kora tavasszal „jelenik meg”, április-májusban virágzik. Nevét onnan kapta, hogy a medve is kedveli, akár a föld alól is kiássa, de vaddisznó sem veti meg a csemegét jelentő termést.

Leveleit még a virágzás előtt szedik le, de hagymáját is hasznosítják.

A medvehagymának többféle gyógyhatást tulajdonítanak. A felső légúti megbetegedések kezelése mellett ajánlják és használják vérnyomáscsökkentésre, fertőtlenítésre, emésztési panaszok enyhítésére, fejfájás, szédülés kezelésére, többek között.

Hatóanyaga megegyezik a fokhagymáéval, a medvehagyma esetében is az alliin a fő érték, de tartalmaz például C-vitamint is.

A gyógyhatás mellett a gasztronómiában is előszeretettel használják, például pogácsában, salátákban, levesekben, szószokban egyaránt kitűnően megállja a helyét, különleges aromát adva az ételeknek.

A medvehagyma szedése nem tiltott, ugyanakkor tapasztalatlan „hagymázóként” oda kell figyelni, mert a növény könnyen összetéveszthető kettő másikkal, a májusi gyöngyvirággal és az őszi kikericcsel, amelyek levelei súlyos, akár végzetes mérgezést is okozhatnak.

Fotó:
pixabay.com

Óraátállítás 2025 őszén

Október vége felé minden évben elérkezik az a bizonyos hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy hátra kell állítani az órát?” Idén október 26-ról 27-re virradó éjjel, vasárnap hajnalban háromról kettőre kell visszatekerni a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább alhatunk, hiszen kezdetét veszi a téli időszámítás.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.