A medvehagyma nyomában
- Dátum: 2015.04.13., 08:49
- fűszer, gyógyhatás, hatás, jótékony, medvehagyma
Tudta, hogy a medvehagyma miről kapta a nevét? És azt, hogy könnyű összetéveszteni más, akár mérgező növényekkel? Mikor virágzik és valójában miért egészséges? Mindent elárulunk.
A medvehagyma korábban is népszerű, a gasztronómia és a népi gyógyászat által egyaránt jól ismert növény volt, az utóbbi években azonban még ismertebbé és kedveltebbé vált.
A medvehagyma tipikusan erdei növény, évelő és egész Európában megtalálható. Hazánkban nagy hagyománya van a szedésének és felhasználásának.
A fokhagyma illatú levelekkel büszkélkedő növény kora tavasszal „jelenik meg”, április-májusban virágzik. Nevét onnan kapta, hogy a medve is kedveli, akár a föld alól is kiássa, de vaddisznó sem veti meg a csemegét jelentő termést.
Leveleit még a virágzás előtt szedik le, de hagymáját is hasznosítják.
A medvehagymának többféle gyógyhatást tulajdonítanak. A felső légúti megbetegedések kezelése mellett ajánlják és használják vérnyomáscsökkentésre, fertőtlenítésre, emésztési panaszok enyhítésére, fejfájás, szédülés kezelésére, többek között.
Hatóanyaga megegyezik a fokhagymáéval, a medvehagyma esetében is az alliin a fő érték, de tartalmaz például C-vitamint is.
A gyógyhatás mellett a gasztronómiában is előszeretettel használják, például pogácsában, salátákban, levesekben, szószokban egyaránt kitűnően megállja a helyét, különleges aromát adva az ételeknek.
A medvehagyma szedése nem tiltott, ugyanakkor tapasztalatlan „hagymázóként” oda kell figyelni, mert a növény könnyen összetéveszthető kettő másikkal, a májusi gyöngyvirággal és az őszi kikericcsel, amelyek levelei súlyos, akár végzetes mérgezést is okozhatnak.
Fotó:
pixabay.com
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.