Menü

Minden falat számít, amit megeszünk

Dr. Benjamin Gayelord Hauser, az előző évszázad híres táplálkozási szakértője sokakat megbotránkoztatott Amerikában, amikor azt állította, hogy minden étel számít, amit életünk során megeszünk, és a maga módján minden egyes falat pozitív, vagy negatív módon befolyásolja szervezetünket.

Nézetei akkor még úttörőnek és megbotránkoztatónak számítottak. Sokan a mai napig úgy tekintenek vissza rá, hogy „sanyargatta” a sztárokat a nézeteivel. Greta Garbo-nak nemcsak az étkezési tanácsadója volt, hanem a szeretője is, de sok más néhai celeb súlyára kellett vigyáznia. A filmipar pedig nem válogat, és ez régen is így volt, ezért minden (főleg plusz)kiló számított. De Hauser nézetei nem innen indultak, tanácsait pedig a mai napig alkalmazzák.

Sőt idővel a pszichológia is igazolta Gayelord Hauser nézeteit azzal kapcsolatosan, hogy „minden számít”. Igenis számít minden nap, minden óra, minden perc, számít minden cselekedetünk és gondolatunk. Minden hatással van ránk, legyen szó akár testi, akár szellemi táplálékról.

Sokakat ez megijeszt, mert ez az üzenet azt közvetíti feléjük, hogy az életük egyetlen percében sem engedhetik el magukat. A lényeg inkább az, hogy ne bagatellizáljuk el a dolgokat, legyen szó akár étkezésről, akár gondolkodásról. Ha épp úgy döntünk, hogy megeszünk egy csokoládés süteményt, akkor tegyük azt (ezt nem Hauser mondta…), de ne állítsuk, hogy mindez nem számít, holnaptól majd odafigyelünk az étkezésünkre. Ugyanis ha tudatában vagyunk ennek, akkor könnyebben fordítjuk át egészségesre az életmódunkat. Motivál bennünket a pozitív törekvésünkre, nemcsak a súlyunk, hanem inkább az egészségünk érdekében. Viszont ha azt gondoljuk „ez az egy süti nem számít”, akkor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nem is egyet ettünk meg belőle, hanem hármat. Ha pedig másnap megkérdezik, hogy mit ettünk a tegnapi nap folyamán, akkor a süteményeket őszintén elfelejtjük megemlíteni. Kutatások igazolták, hogy éppen ezen okból a nassolást sokan egyáltalán nem számolják bele a napi táplálékukba – pedig gyakorta legalább annyi kalóriát tesz ki, mint az általános étkezések. Szintén ez az oka annak, hogy sok ember úgy véli: egészségesen táplálkozik – csak arra figyel, amit az átlagnál egészségesebben eszik, de arra nem, ami viszont egészségtelen.

Jó dolog édesítővel inni a kávét, de ne feledjük, hogy 1-1 szelet csokoládéban, vagy joghurtban a reggeli kávé cukormennyiségének öt-tízszerese is lehet.

Gayelord Hauser gondolatainak legfontosabb üzenete az, hogy a tudatos táplálkozás ott kezdődik, hogy egyáltalán őszintén tudatában vagyunk annak, hogy mit eszünk. 

Fotó:
pixabay.com

A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.

Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?

Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.