Katatim imagináció – lélekgyógyítás a saját képzeletünk segítségével

Hallott már a katatim imaginációról? Ez egy olyan pszichoterápiás eljárás, amely során az egyén gyakorlatilag meditatív állapotba kerül, és a lelki vezető segítségével valamilyen képre vetíti rá saját személyiségét, a tudatalattijában rejlő eseményeket, vagy érzéseket.

A pszichológusok által használt módszer olyan esetekben segíthet, amikor a tények kimondása nehézséget okoz, vagy a pontos diagnózishoz, lélekgyógyításhoz mélyebbre kell ásni, mint amit a kliens önmagától elmondani képes. Az ilyen típusú terápia relaxációs gyakorlatokkal kezdődik, majd el kell képzelnünk a terapeuta által javasolt dolgot, például házat, fát, virágot, vagy hajót. Ahogy egyre inkább elmélyedünk a kép részletes elképzelésében, úgy kerülünk egyre mélyebb állapotba. Ezek az elképzelt képek természetesen szimbólumként működnek, és jól mutatják az önmagunkról, élethelyzetünkről alkotott elképzeléseinket, mély gondolatainkat.

Azért jó terápiás módszer, mert ebben a megváltozott tudatállapotban szabadabbra merjük ereszteni a képzeletünket, kevésbé vannak jelen a tudatunkat korlátozó mechanizmusok. Lebomlanak azok a gátak, amelyek a kimondott szavak következményeit mérlegelik. A valóságban ugyanis szinte ösztönösen mérlegelünk, mielőtt kitárulkoznánk mély érzelmi dolgokban, hogy a kimondott szavak mit jelenthetnek a jövőre nézve, a beszélgetőpartnerünk milyen következtetéseket fog abból levonni, vagy nekünk milyen sérüléseket, vagy negatív érzéseket okozhat, ha valamit felemlegetünk, vagy előhívunk.

A módszer már nem olyan újkeletű, az 1950-es években fejlesztette ki egy német pszichiáter. A görög katathym szó a mély lelki és érzelmi dolgokra utal, a latin imaginatív szó pedig a képi, képzeleti tevékenységre. Terapeutától is függ, hogy mennyire elemzik ezt követően az elképzelt képeket. Sok esetben a terápiának nem része a magyarázat, hanem csupán az előhívás, a szinte hipnotikus állapot közben mozgósított öngyógyítás, valamint a feltárás az, ami a terápiát képezi.

Hatékony módszer lehet pszichoszomatikus eredetű betegségek kezelésénél, traumák feltárásánál, valamint sokféle pszichés zavar esetén. A katatim imagináció során könnyebben és gyorsabban áshatunk a tudat alatt rejlő dolgokra, mint „éber” állapotban, így a pszichológusok előszeretettel alkalmazzák ezt a módszert, hiszen terápiás üléseiken általában 1-1 óra áll rendelkezésre, amely rövidnek bizonyulhat ahhoz, hogy a mélyben rejtőző gondolatokat, múlteseményeket a felszínre hozzák. A kliens helyzetét is megkönnyíti, ha ilyen módon próbálnak kutatni a terapeutával közösen, tekintve hogy valamilyen képre kivetítve egyszerűbben tud megnyílni, és képes lehet bátrabban fogalmazni, és a hétköznapi kommunikáció során alkalmazott kontroll nem hátráltatja a valóság feltárását. 

Fotó:
pixabay.com