Az inhalálás évezredek óta segít a téli betegségek leküzdésében
- Dátum: 2015.01.01., 19:40
Rózsa, ásványi anyagok, sós víz, eukaliptusz és ópium – még ha elsőre furcsán is hangzik, mindegyik az inhaláláshoz kötődik. Az emberiség története során a különböző népcsoportok, más-más gyógynövények és főzetek hatásában hittek. Ezek közül sokat ma már nem szívesen alkalmaznánk, van azonban olyan, ami évezredek elteltével is megállja a helyét.
A tél első jeleivel szinte egy időben menetrendszerűen beköszönt a náthaszezon is. Ilyenkor a legtöbben nem rohanunk egyből orvoshoz, szívesebben fordulunk olyan jól bevált házi praktikákhoz, mint a mézes-citromos tea vagy az inhalálás. Leggyakrabban kamillát vagy valamilyen mentolos keveréket használunk, a történelem során azonban rengeteg más módszer is napvilágot látott.
Az ókori egyiptomi civilizációnak nemcsak építészeti remekeket és izgalmas szépségápolási tippeket köszönhetünk. Kleopátra népe jött rá ugyanis először arra, hogy a növények és ásványi anyagok gőzének belélegzésével tisztulnak a légutak. A növényeket tűzön melegített köveken gőzölték fel, a füstöt pedig lyukacsos gőzgyűjtőn keresztül szívták be. Ezt a módszert Nefertiti egyiptomi királyné is szívesen alkalmazta.

Természetesen az antik világ legmeghatározóbb birodalmában élőknek is megvoltak a maguk inhalálási módszerei. A perzsák légúti megbetegedések esetén rózsa és más virágok gőzét lélegezték be, de a pézsmát és ámbrát sem vetették meg. Sőt! Nemcsak belélegezve, de por formájában, felszívva is használták. Emellett ők figyeltek fel először a mindmáig népszerű mentolos-eukaliptuszos keverék kedvező hatásaira is, amelyet napjainkban bedörzsölő kenőcs formájában is használunk.
A sorból a rómaiak sem maradhatnak ki. Köztudott, hogy a fürdőzés mindennapjaik meghatározó része volt, így hamar felfedezték, hogy a sós vízgőz tisztítja a légutakat és puhábbá teszi a bőrt, ezzel együtt pedig fiatalít is. Nem véletlen, hogy a gőzkamrák azóta is rendkívül népszerűek a különböző wellness központokban.
Sok más gyógyászati eljáráshoz hasonlóan, az inhalálás módszerének fejlesztésében is élen jártak a kínaiak. A keletiek már körülbelül i.e. 2000-ben is inhaláltak a ma-huang nevű gyógynövénnyel, amelyet magas efedrin tartalmának köszönhetően alacsony vérnyomás kezelésére és a koncentrációképesség javítására használtak. De arra is volt példa, hogy ennél továbbmentek, és vasból készült inhalátorok segítségével juttattak ópiumot a szervezetükbe.
Bár a történelem során sokan, sokféle inhalálási formával kísérleteztek, érdemes megválogatni a módszereket. A rómaiak tengeri sós oldata, vagy a perzsáktól eredő eukaliptuszos-mentolos egyveleg ma is használható, de a kamillás, zsályás vagy levendulás gőzfürdő, valamint a zöldpajzsos termékek is hatalmas segítséget nyújtanak a nátha és megfázás leküzdésében.
Forrás, fotó:
redlemon
Természetes gyógymódok elfertőződött sebre
Amikor egy seb elfertőződik, a szervezetben azonnal megindul a védekezés: a terület bepirosodik, meleg lesz, megduzzad, esetleg sárgás vagy zöldes váladék jelenik meg. Ilyenkor a test jelzi, hogy segítségre van szüksége. A természetes gyógymódoknak ilyenkor nem az a feladatuk, hogy kiváltsák a steril tisztítást vagy az orvosi ellátást, hanem hogy támogassák a bőr regenerációját, csökkentsék a gyulladást, és elősegítsék a tisztulást.
Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!
A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.