Az inhalálás évezredek óta segít a téli betegségek leküzdésében
- Dátum: 2015.01.01., 19:40
Rózsa, ásványi anyagok, sós víz, eukaliptusz és ópium – még ha elsőre furcsán is hangzik, mindegyik az inhaláláshoz kötődik. Az emberiség története során a különböző népcsoportok, más-más gyógynövények és főzetek hatásában hittek. Ezek közül sokat ma már nem szívesen alkalmaznánk, van azonban olyan, ami évezredek elteltével is megállja a helyét.
A tél első jeleivel szinte egy időben menetrendszerűen beköszönt a náthaszezon is. Ilyenkor a legtöbben nem rohanunk egyből orvoshoz, szívesebben fordulunk olyan jól bevált házi praktikákhoz, mint a mézes-citromos tea vagy az inhalálás. Leggyakrabban kamillát vagy valamilyen mentolos keveréket használunk, a történelem során azonban rengeteg más módszer is napvilágot látott.
Az ókori egyiptomi civilizációnak nemcsak építészeti remekeket és izgalmas szépségápolási tippeket köszönhetünk. Kleopátra népe jött rá ugyanis először arra, hogy a növények és ásványi anyagok gőzének belélegzésével tisztulnak a légutak. A növényeket tűzön melegített köveken gőzölték fel, a füstöt pedig lyukacsos gőzgyűjtőn keresztül szívták be. Ezt a módszert Nefertiti egyiptomi királyné is szívesen alkalmazta.

Természetesen az antik világ legmeghatározóbb birodalmában élőknek is megvoltak a maguk inhalálási módszerei. A perzsák légúti megbetegedések esetén rózsa és más virágok gőzét lélegezték be, de a pézsmát és ámbrát sem vetették meg. Sőt! Nemcsak belélegezve, de por formájában, felszívva is használták. Emellett ők figyeltek fel először a mindmáig népszerű mentolos-eukaliptuszos keverék kedvező hatásaira is, amelyet napjainkban bedörzsölő kenőcs formájában is használunk.
A sorból a rómaiak sem maradhatnak ki. Köztudott, hogy a fürdőzés mindennapjaik meghatározó része volt, így hamar felfedezték, hogy a sós vízgőz tisztítja a légutakat és puhábbá teszi a bőrt, ezzel együtt pedig fiatalít is. Nem véletlen, hogy a gőzkamrák azóta is rendkívül népszerűek a különböző wellness központokban.
Sok más gyógyászati eljáráshoz hasonlóan, az inhalálás módszerének fejlesztésében is élen jártak a kínaiak. A keletiek már körülbelül i.e. 2000-ben is inhaláltak a ma-huang nevű gyógynövénnyel, amelyet magas efedrin tartalmának köszönhetően alacsony vérnyomás kezelésére és a koncentrációképesség javítására használtak. De arra is volt példa, hogy ennél továbbmentek, és vasból készült inhalátorok segítségével juttattak ópiumot a szervezetükbe.
Bár a történelem során sokan, sokféle inhalálási formával kísérleteztek, érdemes megválogatni a módszereket. A rómaiak tengeri sós oldata, vagy a perzsáktól eredő eukaliptuszos-mentolos egyveleg ma is használható, de a kamillás, zsályás vagy levendulás gőzfürdő, valamint a zöldpajzsos termékek is hatalmas segítséget nyújtanak a nátha és megfázás leküzdésében.
Forrás, fotó:
redlemon
Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják
Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.
A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni
A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?
Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk
A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.
Töredezett ajkak: mi áll a háttérben, és hogyan lehet hatékonyan kezelni?
A töredezett, kiszáradt ajkak sokak számára visszatérő problémát jelentenek. Bár elsőre csupán esztétikai kellemetlenségnek tűnhetnek, valójában fájdalmat, égő érzést és akár vérzést is okozhatnak. Az ajkak állapota ráadásul nemcsak az időjárástól függ, hanem az életmódtól, a táplálkozástól, a folyadékbevitel mértékétől, sőt bizonyos betegségek vagy gyógyszerek is szerepet játszhatnak a kialakulásukban.