Ne becsüljük le a mentális zavart!

A mentális betegségben szenvedők állapotát nagyban ronthatja, hogy környezetük egészen egyszerűen nem veszi őket komolyan. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ilyen helyzetben nem könnyű helyesen viselkedni kívülállóként sem.

A szűk és a tágabb családi környezet, a barátok és a kollégák mind-mind máshogy tekintenek a mentális betegségben szenvedőre. Attól is függ persze, ki mit érzékel, de s legtöbben nem veszik komolyan a problémát, ez elég jellemző hozzáállás. Ugyanakkor valamilyen szinten természetes is, hiszen nehéz mit kezdeni egy olyan dologgal, amellyel maga az orvostudomány sem tud elbánni könnyedén.

A különböző mentális bajok nagy részét könnyű elbagatellizálni, nem csak kívülállóként, hanem érintettként is. Mindkét magatartás elég káros. Ha a beteg ugyanis azt érzékeli, hogy az ő baja voltaképpen csak nyafogás, vagy hiszti, és ezt készséggel el is hiszi, könnyedén még komolyabbra fordulhat a betegség. Az érintettek még gyengébbnek, még magányosabbnak érezhetik magukat, bezárkózhatnak, így a gyógyulás folyamata sokkal bonyolultabb.

Nagyon fontos tehát, hogy az ilyen problémával küszködő ember környezete megértő és odafigyelő legyen. Nem szabad magas labdát dobni annak, aki hajlamos saját gondja lekicsinylésére, ugyanakkor kívülről sem szabad lebecsülni a lelki zavart.

Persze az ilyen szituáció nem könnyű és jó szakembert is nehéz találni, éppen emiatt a közeli hozzátartozók megfelelő hozzáállása különösen fontos.

Fotó:
Pixabay.com