A gluténmentes nem biztos, hogy diétás is!
- Dátum: 2014.11.08., 19:45
- alapanyag, bevásárlás, búzafinomliszt, cölikália, cukorbetegség, diabétesz, diéta, étel intolerancia, ételallergia, fogyókúra, glikémiás index, gluténérzékenység, graham liszt, inzulinrezisztencia, kókuszliszt, kukoricaliszt, lisztérzékenység, mandulaliszt, összetevő, paleo, paleolit, rizsliszt, rosttartalom, szezámmagliszt, törökmogyoróliszt, zsírtalanított
Az ételekkel szembeni fokozott érzékenység, valamint allergia sajnos egyre több embert érint. Az egyik leggyakoribb ilyen intolerancia a lisztérzékenység, azaz a cölikália. Szerencsére már egyre több olyan étel, valamint alapanyag kapható, amelyet a gluténérzékenyek is fogyaszthatnak, de még mindig nincs egyszerű dolguk, ha a szimpla boltok, üzletek polcain keresgélnek. Főleg akkor, ha az ételérzékenység mellett még diétázniuk is kell…
Sok olyan termék tartalmazhat glutént, amelyekről első körben nem is gondolnánk. Az étel intoleranciával küzdőknek hosszadalmas a bevásárlás, mert minden termék összetevőjét egyenként át kell olvasni. Hamar meg lehet tanulni olvasni a sorok között, hogy mi tartalmazhat problémát jelentő alapanyagot. Ha mindemellett még valamilyen okból diétával is kell egészíteni a gluténmentes étrendet, akkor különösen nehéz a kérdés. Ugyanis a legtöbb gluténmentes termék egyáltalán nem kedvez a diétának! Ha tehát a lisztérzékeny fogyni szeretne, vagy cukorbeteg is, az elég komoly fejtörést jelenthet. A lisztmentes ételek egyik fő alapanyaga ugyanis a kukoricaliszt, ez pedig szinte ugyanannyi kalóriát és szénhidrátot tartalmaz, mint a búzafinomliszt. Csak 1-2 perccel kell kevesebbet tornázni, ha a kukoricalisztből készült ételt szeretné ledolgozni, mintha az finomlisztből készült volna. Igaz, a kukoricaliszt rosttartalma majdnem hatszor annyi, mint a finomliszté, de ha ezt a Graham liszttel mérjük össze, akkor még mindig alacsony értéket kapunk. A szintén gyakran alkalmazott rizsliszt pedig még a kukoricalisztnél is rosszabb értékekkel bír diétás szempontból.
A paleolit étrend elterjedése segítséget nyújt a gluténérzékenyeknek is, és sok paleo étel beilleszthető a cukorbetegek, inzulinrezisztenciával küzdők diétájába is. Ilyen lehet például a kókuszliszt, a lenmagliszt, a zsírtalanított mandulaliszt, szezámmagliszt, valamint törökmogyoróliszt.
Érdemes azonban figyelni, mert a különböző gyártók ugyanazon alapanyagai különböző értékekkel bírhatnak. Az eltérés viszonylag magas is lehet, ezért ajánlatos összehasonlítani a termékeket.
Fotó:
pixabay.com
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.