A gluténmentes nem biztos, hogy diétás is!
- Dátum: 2014.11.08., 19:45
- alapanyag, bevásárlás, búzafinomliszt, cölikália, cukorbetegség, diabétesz, diéta, étel intolerancia, ételallergia, fogyókúra, glikémiás index, gluténérzékenység, graham liszt, inzulinrezisztencia, kókuszliszt, kukoricaliszt, lisztérzékenység, mandulaliszt, összetevő, paleo, paleolit, rizsliszt, rosttartalom, szezámmagliszt, törökmogyoróliszt, zsírtalanított
Az ételekkel szembeni fokozott érzékenység, valamint allergia sajnos egyre több embert érint. Az egyik leggyakoribb ilyen intolerancia a lisztérzékenység, azaz a cölikália. Szerencsére már egyre több olyan étel, valamint alapanyag kapható, amelyet a gluténérzékenyek is fogyaszthatnak, de még mindig nincs egyszerű dolguk, ha a szimpla boltok, üzletek polcain keresgélnek. Főleg akkor, ha az ételérzékenység mellett még diétázniuk is kell…
Sok olyan termék tartalmazhat glutént, amelyekről első körben nem is gondolnánk. Az étel intoleranciával küzdőknek hosszadalmas a bevásárlás, mert minden termék összetevőjét egyenként át kell olvasni. Hamar meg lehet tanulni olvasni a sorok között, hogy mi tartalmazhat problémát jelentő alapanyagot. Ha mindemellett még valamilyen okból diétával is kell egészíteni a gluténmentes étrendet, akkor különösen nehéz a kérdés. Ugyanis a legtöbb gluténmentes termék egyáltalán nem kedvez a diétának! Ha tehát a lisztérzékeny fogyni szeretne, vagy cukorbeteg is, az elég komoly fejtörést jelenthet. A lisztmentes ételek egyik fő alapanyaga ugyanis a kukoricaliszt, ez pedig szinte ugyanannyi kalóriát és szénhidrátot tartalmaz, mint a búzafinomliszt. Csak 1-2 perccel kell kevesebbet tornázni, ha a kukoricalisztből készült ételt szeretné ledolgozni, mintha az finomlisztből készült volna. Igaz, a kukoricaliszt rosttartalma majdnem hatszor annyi, mint a finomliszté, de ha ezt a Graham liszttel mérjük össze, akkor még mindig alacsony értéket kapunk. A szintén gyakran alkalmazott rizsliszt pedig még a kukoricalisztnél is rosszabb értékekkel bír diétás szempontból.
A paleolit étrend elterjedése segítséget nyújt a gluténérzékenyeknek is, és sok paleo étel beilleszthető a cukorbetegek, inzulinrezisztenciával küzdők diétájába is. Ilyen lehet például a kókuszliszt, a lenmagliszt, a zsírtalanított mandulaliszt, szezámmagliszt, valamint törökmogyoróliszt.
Érdemes azonban figyelni, mert a különböző gyártók ugyanazon alapanyagai különböző értékekkel bírhatnak. Az eltérés viszonylag magas is lehet, ezért ajánlatos összehasonlítani a termékeket.
Fotó:
pixabay.com
Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában
A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.