Mi magunk alkotjuk a civil szférát
- Dátum: 2014.10.22., 21:35
- alapítvány, célcsoport, civil szféra, civilek, egészség, egészszégmegőrzés, egyesület, közösség, lelki segítség, megelőzés, összefogás, politika, segítségnyújtás, skandináv modell, szervezet, szerveződés, társadalmi cél, társadalom, videó
A mai hazai politikai környezetben a „civil szféra” kifejezés a legtöbb emberben érzéseket ébreszt. Sok kritikát kapott a működésük a Norvég Civil Támogatási Alap felhasználása kapcsán, sőt még a választásokba is „belekeveredtek”, mert sok helyen egyesületi színekben indultak a városvezetésbe a politikusok. De vajon ki is alkotja a civil szférát, és helyes képet kapunk-e, ha politikai oldalról vizsgáljuk ennek a szektornak a működését? Hogyan kapcsolódhatnak az egészség témaköréhez ezek a szervezetek?
A kérdés első fele nem könnyű, ugyanis a civilek munkája óhatatlanul érint politikai pontokat akkor is, ha alapvetően politikamentes célú a szervezet. Ugyanis az egyesületek, alapítványok, vagy egyéb szerveződések a közjó érdekében tevékenykednek, és valamilyen pozitív társadalmi változást próbálnak elérni. Akár önmagukban azzal, hogy saját maguk számára szórakoztató, vagy hasznos programokat valósítanak meg, akár úgy, hogy meghatároznak egy célcsoportot, és őket célozzák meg valamilyen akcióval, vagy tevékenységgel. Ahhoz, hogy bármilyen társadalmi változást érjenek el a civilek, szükség van a figyelemfelhívásra, a politikusok megkeresésére, bevonására.
Ugyanakkor ne szűkítsük le a civilek fogalmát arra, akik valamilyen szervezetnek a tagjai, ugyanis mindannyian civilek vagyunk! Nagyon sok, főleg helyi civil szerveződés nem is hivatalosan bejegyzett formában működik, hanem valamilyen saját „paktum” alapján. A skandináv modellben a politika „felhasználja” a civileket, a fogalom nemesebb értelmében. Társadalmi kérdésekben megkérdezi a véleményét, bevonja a szervezeteket a kutatásokba, vagy a politikai döntések esetén felhasználja az általuk már korábban megszerzett információkat. Sőt a megvalósításban is számít rájuk, hiszen ők vannak közelebb a célcsoporthoz, így a már meglévő kapcsolataikra alapoznak. Így egy egészséges társadalmi modell és egyensúly alakul ki a civil szektor és a politikai szektor között, sőt ezek a szintek néhol összemosódnak a közös érdek jegyében.
Láthatjuk tehát, hogy a „civil szféra” nem valami elkülönült embertípus a többiektől függetlenül. Fel sem lehetne sorolni azt a rengeteg tevékenységet, vagy témakört, amivel a civilek foglalkoznak: természetvédelem, hobbi és szabadidő, segítségnyújtás a rászorulóknak, stb. Csoportosulnak vallási, etnikai, szexuális beállítottság, de érdeklődési kör, élethelyzet, családi állapot, és még sok egyéb szerint. Ha valaki végignézi egy nagyobb településen (pl. az önkormányzat honlapján), hogy annak milyen civil szervezetei vannak, valószínűleg talál olyat, amihez helyzetéből akár ő is kapcsolódhat(na), ha akar(na).
A www.civiljutub.hu oldal betekintést nyújt a civilek munkájába. Értékes és érdekes kisfilmeket láthatunk a videómegosztó oldalán, amely máris kézzel foghatóbbá és konkréttá teszi a civilek tevékenységét.
Mindannyian civilek vagyunk – akkor is, ha egyébként valamilyen pártnak vagyunk tagjai, vagy a közszférában dolgozunk, vagy civil szervezetnél dolgozunk, vagy vállalkozásnál tevékenykedünk, vagy édesanyák vagyunk otthon a gyermekkel, vagy önkénteskedünk valamilyen nemes cél érdekében egy szervezetnél.
Sok civil szervezet célja az egészségmegőrzés, betegségek alternatív kezelése, azok lelki következményeinek feldolgozásához való segítségnyújtás. Így az egészségi céljainkkal, vagy problémáinkkal is érdemes megkeresni valamilyen helyi civil szerveződést.
Fotó:
pixabay.com
"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?
Egy nap az elhivatottságért – Július 1. az egészségügy dolgozóié

Semmelweis-nap – A magyar egészségügy ünnepe! Július 1-je minden évben különleges nap a magyar egészségügy számára: Semmelweis-nap, amelyen az egészségügyi dolgozókat ünnepeljük, és tisztelgünk munkájuk, elhivatottságuk és emberségük előtt.
Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.
A színek hatásai

A színeknek kiemelkedő szerepük van az életünkben. Kutatások szerint egyes érzelmek sokkal jobban társíthatók egy adott árnyalathoz, mint bármely másikhoz. Mivel a környezetünk képes befolyásolni a hangulatunkat is, így a színek pszichológiájának előnyeit a mindennapi életünkben is kamatoztathatjuk.
Online vagy offline? Digitális detox a nyaralás alatt

A telefonunk ma már a kezünk meghosszabbításává vált, a laptop pedig a virtuális kivetülésünk. Szinte észre sem vesszük, de folyamatosan online vagyunk, még akkor is, amikor épp pihennénk. Vajon szükségünk van digitális detoxra a nyaralás alatt, hogy feltöltődjünk és kikapcsolódjunk, vagy nincs akkora jelentősége?