A nagy köret-körkép: hogy ne csak a sültkrumpli jusson eszébe…
- Dátum: 2014.10.22., 21:44
- amaránt, árpa, árpagyöngy, barna rizs, bulgur, búzatöret, cukorbetegség, diéta, egészséges életmód, fehérrizs, gersli, glikémiás index, hajdina, jázminrizs, köret, krumplipüré, kuszkusz, quoinoa, rost, sültkrumpli, szénhidrát, vércukorszint
Jó magyar szokás szerint krumplit eszünk krumplival, és a változatosság kedvéért néha beiktatunk egy kis fehérrizst. Pedig a hazai konyhában igen népszerű krumplipürének a legmagasabb a glikémiás indexe, azaz a vércukor-emelő hatása az összes köret közül. Nézzük át, hogy mit lehet még enni a „klasszikusokon” kívül!
Gersli, amit már a római gladiátorok is fogyasztottak
Utánozzuk le a vikingeket, valamint a római gladiátorokat, akiknek kedvenc eledele volt a gersli, más nevén hántolt árpa, vagy árpagyöngy. Érdemes kipróbálni, ugyanis kedvezően hat a vércukor- és a koleszterinszintre, és az összes gabona közül az árpának a legmagasabb a nyomelem-tartalma. 100g gersli 75 g szénhidrátot, és 1,5 g rostot tartalmaz. Ráadásul az egyik legalacsonyabb glikémiás indexxel rendelkezik: GI-je 25. Összehasonlításképp a bevezetőben említett krumplipürénél ez az érték 90!
Kuszkusz, a grízes álom
A durumdarából készült kuszkusz Észak-Afrika nemzeti étele. Finom, grízszerű jellege miatt sokan kedvelik hazánkban is. Folsavban, A-vitaminban és többféle B-vitaminban gazdag köret. Értékei: GI 65, 100g kuszkusz 69 g szénhidrátot és 6,17g élelmi rostot tartalmaz.
A rizs barnán jó…
A barna rizs íze nagyon finom, bár elsőre furcsának tűnhet annak, aki még sosem kóstolta. Kicsit keményebb, „ropogósabb” a klasszikus társához képest, de tényleg érdemes megkóstolni. A főzésétől ne ijedjünk meg, nem is olyan bonyolult elkészíteni, mint ahogy sokan riogatnak tőle. Csak tegyük az átmosott barna rizst a főzőedénybe, és annyi vizet engedjünk rá, hogy a rizsen felül 1,5 cm maradjon. Fedő nélkül hagyjuk főni addig, amíg nagy buborékok nem keletkeznek rajta, majd vegyük takarékra a lángot, és fedő alatt hagyjuk főni negyed óráig. Majd kapcsoljuk le, és hagyjuk ugyanígy még negyed óráig. Az eredmény isteni lesz, és 55-ös glikémiás indexű, cukorbetegeknek is javasolt köretet kaphatunk. A barna rizs szénhidráttartalma 76,2, ami valamivel magasabb a jázmin rizs 72-es értékéhez képest, de a glikémiás indexe sokkalta jobb annál! A főtt jázmin rizsé ehhez képest 96-os! 100 gramm barna rizs 10,2 g rostot tartalmaz, ami szintén kiváló érték.
Quoinoa – leírni nehéz, megenni könnyű
Ez az aprószemű köret bio ételízesítővel összekeverve a legfinomabb. Kedvező értékei miatt sokan kedvelik: 64 g szénhidrátot, 7 g élelmi rostot tartalmaz, a GI-je pedig 53. Az Andok népei már ősidők óta fogyasztják, nem véletlenül: kiváló vas, kalcium és magnéziumforrás. Radásul jellege miatt teljesen bio: sosem kell permetezni, mert a magjait képező bevonat miatt ellenáll a kártevőknek.
Bulgur – a rizs törökül
Júliusi cikkünkben már szóltunk a bulgur érdemeiről, nem véletlenül: tarhonya helyett is fogyasztható a búzatöret, más nevén török rizs, amelynek glikémiás indexe 46, rosttartalma 18 (!), szénhidráttartalma pedig 76 g/ 100 g. Az emésztési panaszokkal küzdőknek kifejezetten ajánlott, kiváló béltisztító, anyagcsere-serkentő hatással rendelkezik.
Amaránt, az azték csoda
A már az aztékok által is kedvelt amaránt sokféleképp felhasználható, ennek egyik módja, hogy fűszerezve köretként is elkészíthető. 100 grammja 66 g szénhidrátot és 15,2 gramm rostot tartalmaz, ami szintén kiváló érték. Glikémiás indexe 35-ös. Figyeljünk oda: a glikémiás indexnél nem mindegy, hogy amarántmagot, vagy puffasztott amarántot fogyasztunk, utóbbi esetén ugyanis nem ilyen kedvező a GI! Öregedésgátló hatása, valamint magas fehérjetartalma miatt a szuperélelmiszerek csoportjába sorolják.
Hajdina – köret és gyógynövény egyben
A hajdina a keserűfűfélék egyike, sokan épp ezért tartózkodnak tőle – keserű utóízét vitatják, valószínűleg attól is függ, hol és milyet veszünk belőle. Érdemes vele próbálkozni, ugyanis nagyon egészséges, gyógynövényként is használatos visszérkezelésre, valamint a magas vérnyomás csökkentésére, tekintve, hogy ellenállóbbá teszi a kapilláriserek falát. 100 gramm értékei: 71 g szénhidrát, 13 g élelmi rost, és 50 GI. Érdekessége, hogy lisztet is készítenek belőle, valamint kapható hajdinalisztből készült tészta is létezik. Mindez különösen a gluténérzékenyeknek jó hír, főleg hogy a legtöbb gluténmentes tészta magas glikémiás indexű kukoricalisztből készül.
Fotó:
pixabay.com
A jód szerepe az emberi szervezetben

Sokfelől hallani, hogy a jód fontos szerepet tölt be a szervezetünk működésének szempontjából, és hogy szükségünk van rá, de vajon miért is? Nézzük a válaszokat.
Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.
Egészséges sajtok nyomában

A sajtok nemcsak magukban nagyon finomak, hanem az ételeket is sokkal finomabbá varázsolják. A parmezán azért az egyik legjobb választás, mert intenzív aromája miatt már nagyon kevés is elég belőle. Most ráadásul valami nagyon érdekes derült ki róla.
Káros a léböjtkúra?

Ha néhány napig a hagyományos gyümölcsök és zöldségek helyett kizárólag frissen préselt leveket fogyasztunk, az negatívan befolyásolhatja a szájüreg és a bélrendszer mikrobiomját. Bár a léböjt okozta változások nem tűnnek tartósnak, a rostok hiánya és a megnövekedett cukorbevitel egyaránt felboríthatja az egyensúlyát.
Étkezz okosan, gondolkodj gyorsan! – Gyerekeknek szóló agytápláló tippek

Minden szülő szeretné, ha gyermeke okos, figyelmes és energikus lenne. Tudtad, hogy az, amit megesznek a gyerekek, hatással van az agyműködésükre és a tanulási képességeikre is? Vannak olyan ételek, amiket gyakrabban érdemes a tányérjukra tenni, mert segítik a memóriát, a koncentrációt és az általános szellemi frissességet. Nézzük, melyek ezek az igazi “okosító ételek”!