A nagy köret-körkép: hogy ne csak a sültkrumpli jusson eszébe…
- Dátum: 2014.10.22., 21:44
- amaránt, árpa, árpagyöngy, barna rizs, bulgur, búzatöret, cukorbetegség, diéta, egészséges életmód, fehérrizs, gersli, glikémiás index, hajdina, jázminrizs, köret, krumplipüré, kuszkusz, quoinoa, rost, sültkrumpli, szénhidrát, vércukorszint
Jó magyar szokás szerint krumplit eszünk krumplival, és a változatosság kedvéért néha beiktatunk egy kis fehérrizst. Pedig a hazai konyhában igen népszerű krumplipürének a legmagasabb a glikémiás indexe, azaz a vércukor-emelő hatása az összes köret közül. Nézzük át, hogy mit lehet még enni a „klasszikusokon” kívül!
Gersli, amit már a római gladiátorok is fogyasztottak
Utánozzuk le a vikingeket, valamint a római gladiátorokat, akiknek kedvenc eledele volt a gersli, más nevén hántolt árpa, vagy árpagyöngy. Érdemes kipróbálni, ugyanis kedvezően hat a vércukor- és a koleszterinszintre, és az összes gabona közül az árpának a legmagasabb a nyomelem-tartalma. 100g gersli 75 g szénhidrátot, és 1,5 g rostot tartalmaz. Ráadásul az egyik legalacsonyabb glikémiás indexxel rendelkezik: GI-je 25. Összehasonlításképp a bevezetőben említett krumplipürénél ez az érték 90!

Kuszkusz, a grízes álom
A durumdarából készült kuszkusz Észak-Afrika nemzeti étele. Finom, grízszerű jellege miatt sokan kedvelik hazánkban is. Folsavban, A-vitaminban és többféle B-vitaminban gazdag köret. Értékei: GI 65, 100g kuszkusz 69 g szénhidrátot és 6,17g élelmi rostot tartalmaz.
A rizs barnán jó…
A barna rizs íze nagyon finom, bár elsőre furcsának tűnhet annak, aki még sosem kóstolta. Kicsit keményebb, „ropogósabb” a klasszikus társához képest, de tényleg érdemes megkóstolni. A főzésétől ne ijedjünk meg, nem is olyan bonyolult elkészíteni, mint ahogy sokan riogatnak tőle. Csak tegyük az átmosott barna rizst a főzőedénybe, és annyi vizet engedjünk rá, hogy a rizsen felül 1,5 cm maradjon. Fedő nélkül hagyjuk főni addig, amíg nagy buborékok nem keletkeznek rajta, majd vegyük takarékra a lángot, és fedő alatt hagyjuk főni negyed óráig. Majd kapcsoljuk le, és hagyjuk ugyanígy még negyed óráig. Az eredmény isteni lesz, és 55-ös glikémiás indexű, cukorbetegeknek is javasolt köretet kaphatunk. A barna rizs szénhidráttartalma 76,2, ami valamivel magasabb a jázmin rizs 72-es értékéhez képest, de a glikémiás indexe sokkalta jobb annál! A főtt jázmin rizsé ehhez képest 96-os! 100 gramm barna rizs 10,2 g rostot tartalmaz, ami szintén kiváló érték.
Quoinoa – leírni nehéz, megenni könnyű
Ez az aprószemű köret bio ételízesítővel összekeverve a legfinomabb. Kedvező értékei miatt sokan kedvelik: 64 g szénhidrátot, 7 g élelmi rostot tartalmaz, a GI-je pedig 53. Az Andok népei már ősidők óta fogyasztják, nem véletlenül: kiváló vas, kalcium és magnéziumforrás. Radásul jellege miatt teljesen bio: sosem kell permetezni, mert a magjait képező bevonat miatt ellenáll a kártevőknek.
Bulgur – a rizs törökül
Júliusi cikkünkben már szóltunk a bulgur érdemeiről, nem véletlenül: tarhonya helyett is fogyasztható a búzatöret, más nevén török rizs, amelynek glikémiás indexe 46, rosttartalma 18 (!), szénhidráttartalma pedig 76 g/ 100 g. Az emésztési panaszokkal küzdőknek kifejezetten ajánlott, kiváló béltisztító, anyagcsere-serkentő hatással rendelkezik.
Amaránt, az azték csoda
A már az aztékok által is kedvelt amaránt sokféleképp felhasználható, ennek egyik módja, hogy fűszerezve köretként is elkészíthető. 100 grammja 66 g szénhidrátot és 15,2 gramm rostot tartalmaz, ami szintén kiváló érték. Glikémiás indexe 35-ös. Figyeljünk oda: a glikémiás indexnél nem mindegy, hogy amarántmagot, vagy puffasztott amarántot fogyasztunk, utóbbi esetén ugyanis nem ilyen kedvező a GI! Öregedésgátló hatása, valamint magas fehérjetartalma miatt a szuperélelmiszerek csoportjába sorolják.
Hajdina – köret és gyógynövény egyben
A hajdina a keserűfűfélék egyike, sokan épp ezért tartózkodnak tőle – keserű utóízét vitatják, valószínűleg attól is függ, hol és milyet veszünk belőle. Érdemes vele próbálkozni, ugyanis nagyon egészséges, gyógynövényként is használatos visszérkezelésre, valamint a magas vérnyomás csökkentésére, tekintve, hogy ellenállóbbá teszi a kapilláriserek falát. 100 gramm értékei: 71 g szénhidrát, 13 g élelmi rost, és 50 GI. Érdekessége, hogy lisztet is készítenek belőle, valamint kapható hajdinalisztből készült tészta is létezik. Mindez különösen a gluténérzékenyeknek jó hír, főleg hogy a legtöbb gluténmentes tészta magas glikémiás indexű kukoricalisztből készül.
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?