Az édesítők védelmében
- Dátum: 2014.10.06., 19:30
- Cukor, cukorbeteg, édesítő, mesterséges édesítők, természetes édesítők
Annak ellenére, hogy a túlzott cukorfogyasztásra rengeteg helyen és alkalommal felhívják a figyelmet, a helyettesítőknek, maguknak az édesítőszereknek még sincsen túl jó hírük.
Az igazság az, hogy legtöbbünk az édesítőszereket rossz ízűnek és egészségtelennek tartja, holott rengeteg fajtájuk van, így általánosítani nem lehet.
Utóbbi ráadásul nem is állja meg a helyét: az előírt napi mennyiségben a mesterséges édesítőszerek egyébként nem jelentenek kárt. Az orvostudományban több betegséget is összefüggésbe hoztak bizonyos fajtákkal, de bizonyítást egyik gyanú sem nyert.

Ezt azért is fontos megjegyezni, mert azok is bátran használhatnak édesítőt, akik nem cukorbetegek, csak egyszerűen ki akarnak váltani valamekkora cukormennyiséget táplálkozásukból.
Mint említettük, a túlzott cukorfogyasztás elhízáshoz és számos más egészségügyi problémához vezethet, bizonyítottan. És a legtöbb ember, legalábbis a „jóllakott” fogyasztói társadalmakban, jóval több cukrot visz be szervezetébe a kelleténél.
Az igaz, hogy a jó minőségű édesítők általában drágábbak, mint a kristálycukor, de a számolásba ezt is bele kell venni, hogy előbbiekből rendszerint jóval kevesebbet használunk.
A mesterséges édesítőket nem ajánlják kisgyermekeknek, ugyanakkor akadnak természetes fajták is, például a nyírfacukor és a sztívia. Mindkettő számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik.
Ha valaki nem cukorbeteg, nem is akar azzá válni, némi cukormennyiséget kiiktatna, de mondjuk az édes íztől nem tud szabadulni, annak érdemes végigböngészni az édesítők kínálatát.
Fotó:
pixabay.com
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.