Az intelligencia-típusok sokasága, avagy az IQ még nem minden

Egyre inkább elismerik, hogy az intelligencia fogalma nem csupán az IQ-ból áll. Ha valakit manapság az intelligens jelzővel illetnek, akkor nem elég okosnak lennie. Tudása mellett figyelembe veszik a társas viselkedési szokásait, kommunikációs stílusát, a különleges képességeit, és még sok minden mást. Szerencsére kezd leáldozni az a korszak, amikor csak az IQ számított (bár a közoktatás területén továbbfejlesztések szükségesek).

Mit is jelent az IQ? Matematikai, logikai típusú intelligenciát. Nem véletlen, hogy az iskolában elvégeztetett IQ-teszteken sok gyerek átlagon alul teljesített, mindezzel meglepve a szülőket és a tanárokat. Hiszen a gyerek okos, értelmes, és még a bizonyítványa is jó. Lehet, hogy matematikából és fizikából nem kitűnő, de összességében kiváló eredményei vannak! Igen, hiszen az IQ nem minden, bár egy ideig csak ezzel foglalkoztak. Ebben a korszakban lett csodagyerek Szász Marciból, aki a Friderikusz Show-ban való szereplése után lett ismert a 198-as IQ-járól. A manapság vele készült interjúkból látható, hogy ő sem boldogul könnyebben az életben, mint mások.

Az IQ után a legismertebb az érzelmi intelligencia, azaz az EQ (Emotional Quotient). Bizonyított tény, hogy az életben való boldoguláshoz csupán 20%-ban járulhat hozzá az IQ és 80%-ban az EQ! Akkor miért az előbbivel foglalkoznak többet? Ennek egyik oka lehet az, hogy az intelligencia szót az elnevezése miatt magával az IQ-val azonosították (ez az Intelligent Quotinent, azaz intelligencia hányados rövidítése), a fogalmak összemosódtak. Az pedig máig nem tisztázott, hogy az érzelmi és a logikai intelligencián kívül milyen és hány intelligencia-típus létezik. Hazánkban leginkább egy hetes lista ismert az alábbiak szerint:

1. Logikai, matematikai intelligencia (IQ): pénzügyi, gazdasági, műszaki tudáshoz segít hozzá.
2. Érzelmi intelligencia (EQ), azaz interperszonális intelligencia: a társas, szociális kapcsolati képességet, jelenti, valamint olyan tulajdonságok tartoznak ide, mint az empátia, elfogadás, érzelmek kifejezése
3. Nyelvi intelligencia – a verbális kifejezőkészséget jelenti
4. Téri, azaz vizuális és térbeli intelligencia – távolság, hely, tér- és formaérzékelést, tájékozódási képességet, a dolgok leképezésének készségét jelenti
5. Kinetikus intelligencia – mozgási intelligencia – a test koordinációját jelenti, a nagymozgásoktól kezdve a finom-motorikus képességig, tehát a kézügyesség is ide tartozik
6. Auditív intelligencia – zenei képességeket jelent: hallás, zenére való mozgás, jó énekhang, zenei memória, hanghordozás, ritmusérzék fogalmait takarja
7. Spirituális intelligencia, amit intraperszonális, vagy metakognitív intelligenciának is neveznek. Elsősorban önismeretet takar, valamint érdeklődést önmagunkról, és a világ spirituális oldaláról. Hiszen a spiritualitás leginkább a magukra vetített mivolta miatt foglalkoztatja az embereket.

Ezen kívül még többféle intelligencia-típust különítenek el. Létezik a rendszerező intelligencia (Systemizing Quotinent), a viszontagság-intelligencia (Adversity Intelligence Quotient), ami azt mutatja, hogy valaki hogyan dolgozza fel az őt ért csapásokat, és hogyan viselkedik szorult, vagy nehéz élethelyzetben. Érdekes továbbá a merészségi intelligencia (Daring/Courage Intelligence Quotinent), ami az ember kockázatvállalását, bátorságát, kalandvágyát jellemzi; vagy az akarati intelligencia (Will Intelligence Quotient), ami az egyén céltudatosságát, önuralmát, akaraterejét, kitartását, teljesítmény-centrikusságát takarja.

Számunkra különösen érdekes, hogy megjelölnek úgynevezett egészségi intelligenciát is (Health Intelligence Quotinent), ami az egészségügyi ismereteket és főként az egészségtudatosságot foglalja magában. A hajráegészség.hu olvasói biztosak lehetnek benne, hogy folyamatosan fejlesztik a HQ-hányadosukat :)

Szerző:
Nyisztor Adrienn