Menü

A Michael J. Fox Foundation és az Intel közös kutatási projekttel veszi fel a harcot a Parkinson-kór ellen

  • Dátum: 2014.08.14., 21:50

Big data elemzési technológiát és a viselhető számítástechnika adta lehetőségeket aknázza ki az egyesült államokbeli Michael J. Fox Foundation for Parkinson’s Research (MJFF) és az Intel Corporation együttműködése. A közös projekt a Parkinson-kór tüneteinek kutatásában, s így a kezelésében játszhat jelentős szerepet. A Parkinson kór egy degeneratív idegrendszeri betegség, a második leggyakoribb a világon az Alzheimer kór után. Az együttműködés keretében az Intel és a MJFF közös tanulmányt készít egy speciálisan kifejlesztett big data elemzési platform segítségével, amelyben a páciensek tüneteit monitorozó eszközök által küldött adatokat gyűjtik össze.

“Csaknem 200 évvel azután, hogy Dr. James Parkinson 1817-ben először írta le a betegséget, ma még mindig szubjektív mérésekre hagyatkozunk a kezelések során. A nagy mennyiségű adatok elemzése és a viselhető számítástechnika nyújtotta lehetőségek lehetővé teszik, hogy olyan következtetéseket vonjunk le a betegek által produkált tünetekből, amelyekre korábban semmilyen eszközzel nem volt lehetőség. Ezt a Parkinson-kór diagnózisában, a kórra felírt gyógyszerek fejlesztéseiben és egyéb kezelésében is alkalmazhatjuk” – hangsúlyozta Todd Sherer PhD, a Michael J. Fox Foundation ügyvezető igazgatója.  

“A Parkinson-kór tünetei annyira változatosak, hogy a pontos mérés és diagnózis nagy kihívást jelent az orvosoknak.” – fűzte hozzá Diane Bryant, az Intel Data Center Group ügyvezető igazgatója, az Intel alelnöke. “A fejlett technológiák ma már olyan adatokat tudnak szolgáltatni az orvosoknak, amelyeknek köszönhetően a betegség eddig ismeretlen részét ismerhetik meg, így új alapra helyezhetik a Parkinson-kór kutatását.”

Az adatok gyűjtése új eszközt ad a kutatók kezébe: a viselhető számítástechnika ugyanis képes arra, hogy a betegség egyes tüneteit - például a lassú mozgást, a végtagok remegését vagy az alvászavart - monitorozza a nap 24 órájában, a hét minden napján; a big data elemző rendszer pedig ezeket az adatokat képes összesíteni. A kutatók így világosabb képet kapnak a betegek tünetei és a molekuláris változások között zajló folyamatokról. Ezzel a technológiával a kutatók lecserélhetik az egészen kis minták vizsgálatát és a papíralapú diagnosztikai feljegyzéseket egy több ezer páciensről gyűjtött másodpercenként több száz leolvasási adatot tartalmazó elemzési anyagra, amellyel – ha elérik a kritikus tömeget – új felfedezésekre derülhet fény.

Az együttműködés részeként az Intel és az MJFF még idén egy mobil alkalmazás bemutatását is tervezi, amellyel a betegek a gyógyszerszedési szokásaikat és az azt követő közérzetüket is rögzíthetik. Így a kutatók a gyógyszerek motoros tünetekre gyakorolt hatását is felmérhetik a betegek által viselt hordozható számítástechnikai eszközökön keresztül.

A Parkinson-kór Magyarországon

A Parkinson-kór a degneratív idegrendszeri betegségek egyike, az Alzheimer-kór után a  leggyakoribb: minden százezer lakosból 100-200 közöttit érinthet, Európa-szerte 1,9 millió emberre és világszerte 6,3 millióra teszik a betegségben szenvedők számát. Az kutatások alapján az életkor növekedésével a 65 év feletti lakosság körében mintegy tízszeresére is nőhet a gyakorisága. Magyarországon a Parkinson-kóros betegek számát mintegy 20-30 ezer főre becslik, akiknek csupán 50-70 százaléka részesül kezelésben. Egyelőre se megelőzésére, se a gyógyítására nincs lehetőség, a tünetek okozta kellemetlenségeket, fájdalmakat azonban sikeresen lehet csökkenteni, az életminőséget gyógyszerekkel már hatékonyan tudják javítani. 

Forrás:
eurolex.hu

Sport és fogpótlás – miért számít a rágás ereje a teljesítményben?

Az aktív életmód alapja a tudatos táplálkozás. Sokan gondolják, hogy ez kizárólag a bevitt fehérje- és vitaminszinten múlik, pedig legalább ilyen fontos a rágás minősége. Ha hiányzik néhány fog, egyre több ételféleségtől kényszerülünk megválni, így beszűkül az étrendünk, és kevesebb hasznos tápanyaghoz jut a szervezet. Hosszú távon ez az energiaszintünkre, a teljesítményünkre és a közérzetünkre is rányomja a bélyegét. A modern fogpótlások azonban segítenek visszaadni a táplálkozás és a mozgás szabadságát.

Tinktúrákkal az egészségért

Akik a természetes és alternatív gyógymódokat kedvelik, tudják, hogy tinktúrákkal sokat tehetünk az egészségért. Mi az a tinktúra, hogyan készül és mi mindenre jó? Erről írunk most!

Egészséges hát ülőmunka mellett

Akár dolgozunk, akár játszunk, a napunk nagy részét ülve töltjük – és sokan nem is sejtik, hogy ezzel mennyire megterhelik a gerincüket. A rosszul megválasztott szék, a helytelen testtartás és a mozgáshiány hosszú távon hát-, nyak- és derékfájáshoz vezethet. Egy ergonomikus szék azonban nemcsak kényelmet, hanem egészséget is adhat, hiszen támogatja a test természetes tartását és tehermentesíti a gerincet.

Hogyan feküdjünk, hogy jól aludjunk?

Nem mindegy, hogy milyen pózban alszunk? Úgy tűnik, nem. Ideális esetben napi 8 órát töltünk alvással minden éjszaka, ami nagyjából azt jelenti, hogy az életünk harmadát csak ez az állapot tölti ki.

A kettlebelles edzés előnyei

A kettlebell egy különleges gömb alakú súlyzó, amellyel hatékonyan átmozgatható az egész test. Otthon is kiválóan használható, miközben segíti a zsírégetést, erősíti a mélyizmokat, és javítja az egyensúlyt. Rövid, de intenzív edzéseivel gyorsan formába hozhatjuk magunkat.