A Michael J. Fox Foundation és az Intel közös kutatási projekttel veszi fel a harcot a Parkinson-kór ellen
- Dátum: 2014.08.14., 21:50
Big data elemzési technológiát és a viselhető számítástechnika adta lehetőségeket aknázza ki az egyesült államokbeli Michael J. Fox Foundation for Parkinson’s Research (MJFF) és az Intel Corporation együttműködése. A közös projekt a Parkinson-kór tüneteinek kutatásában, s így a kezelésében játszhat jelentős szerepet. A Parkinson kór egy degeneratív idegrendszeri betegség, a második leggyakoribb a világon az Alzheimer kór után. Az együttműködés keretében az Intel és a MJFF közös tanulmányt készít egy speciálisan kifejlesztett big data elemzési platform segítségével, amelyben a páciensek tüneteit monitorozó eszközök által küldött adatokat gyűjtik össze.
“Csaknem 200 évvel azután, hogy Dr. James Parkinson 1817-ben először írta le a betegséget, ma még mindig szubjektív mérésekre hagyatkozunk a kezelések során. A nagy mennyiségű adatok elemzése és a viselhető számítástechnika nyújtotta lehetőségek lehetővé teszik, hogy olyan következtetéseket vonjunk le a betegek által produkált tünetekből, amelyekre korábban semmilyen eszközzel nem volt lehetőség. Ezt a Parkinson-kór diagnózisában, a kórra felírt gyógyszerek fejlesztéseiben és egyéb kezelésében is alkalmazhatjuk” – hangsúlyozta Todd Sherer PhD, a Michael J. Fox Foundation ügyvezető igazgatója.
“A Parkinson-kór tünetei annyira változatosak, hogy a pontos mérés és diagnózis nagy kihívást jelent az orvosoknak.” – fűzte hozzá Diane Bryant, az Intel Data Center Group ügyvezető igazgatója, az Intel alelnöke. “A fejlett technológiák ma már olyan adatokat tudnak szolgáltatni az orvosoknak, amelyeknek köszönhetően a betegség eddig ismeretlen részét ismerhetik meg, így új alapra helyezhetik a Parkinson-kór kutatását.”
Az adatok gyűjtése új eszközt ad a kutatók kezébe: a viselhető számítástechnika ugyanis képes arra, hogy a betegség egyes tüneteit - például a lassú mozgást, a végtagok remegését vagy az alvászavart - monitorozza a nap 24 órájában, a hét minden napján; a big data elemző rendszer pedig ezeket az adatokat képes összesíteni. A kutatók így világosabb képet kapnak a betegek tünetei és a molekuláris változások között zajló folyamatokról. Ezzel a technológiával a kutatók lecserélhetik az egészen kis minták vizsgálatát és a papíralapú diagnosztikai feljegyzéseket egy több ezer páciensről gyűjtött másodpercenként több száz leolvasási adatot tartalmazó elemzési anyagra, amellyel – ha elérik a kritikus tömeget – új felfedezésekre derülhet fény.
Az együttműködés részeként az Intel és az MJFF még idén egy mobil alkalmazás bemutatását is tervezi, amellyel a betegek a gyógyszerszedési szokásaikat és az azt követő közérzetüket is rögzíthetik. Így a kutatók a gyógyszerek motoros tünetekre gyakorolt hatását is felmérhetik a betegek által viselt hordozható számítástechnikai eszközökön keresztül.
A Parkinson-kór Magyarországon
A Parkinson-kór a degneratív idegrendszeri betegségek egyike, az Alzheimer-kór után a leggyakoribb: minden százezer lakosból 100-200 közöttit érinthet, Európa-szerte 1,9 millió emberre és világszerte 6,3 millióra teszik a betegségben szenvedők számát. Az kutatások alapján az életkor növekedésével a 65 év feletti lakosság körében mintegy tízszeresére is nőhet a gyakorisága. Magyarországon a Parkinson-kóros betegek számát mintegy 20-30 ezer főre becslik, akiknek csupán 50-70 százaléka részesül kezelésben. Egyelőre se megelőzésére, se a gyógyítására nincs lehetőség, a tünetek okozta kellemetlenségeket, fájdalmakat azonban sikeresen lehet csökkenteni, az életminőséget gyógyszerekkel már hatékonyan tudják javítani.
Forrás:
eurolex.hu
Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják
Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.
A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni
A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?
Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk
A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.
Töredezett ajkak: mi áll a háttérben, és hogyan lehet hatékonyan kezelni?
A töredezett, kiszáradt ajkak sokak számára visszatérő problémát jelentenek. Bár elsőre csupán esztétikai kellemetlenségnek tűnhetnek, valójában fájdalmat, égő érzést és akár vérzést is okozhatnak. Az ajkak állapota ráadásul nemcsak az időjárástól függ, hanem az életmódtól, a táplálkozástól, a folyadékbevitel mértékétől, sőt bizonyos betegségek vagy gyógyszerek is szerepet játszhatnak a kialakulásukban.