Menü

A Michael J. Fox Foundation és az Intel közös kutatási projekttel veszi fel a harcot a Parkinson-kór ellen

  • Dátum: 2014.08.14., 21:50

Big data elemzési technológiát és a viselhető számítástechnika adta lehetőségeket aknázza ki az egyesült államokbeli Michael J. Fox Foundation for Parkinson’s Research (MJFF) és az Intel Corporation együttműködése. A közös projekt a Parkinson-kór tüneteinek kutatásában, s így a kezelésében játszhat jelentős szerepet. A Parkinson kór egy degeneratív idegrendszeri betegség, a második leggyakoribb a világon az Alzheimer kór után. Az együttműködés keretében az Intel és a MJFF közös tanulmányt készít egy speciálisan kifejlesztett big data elemzési platform segítségével, amelyben a páciensek tüneteit monitorozó eszközök által küldött adatokat gyűjtik össze.

“Csaknem 200 évvel azután, hogy Dr. James Parkinson 1817-ben először írta le a betegséget, ma még mindig szubjektív mérésekre hagyatkozunk a kezelések során. A nagy mennyiségű adatok elemzése és a viselhető számítástechnika nyújtotta lehetőségek lehetővé teszik, hogy olyan következtetéseket vonjunk le a betegek által produkált tünetekből, amelyekre korábban semmilyen eszközzel nem volt lehetőség. Ezt a Parkinson-kór diagnózisában, a kórra felírt gyógyszerek fejlesztéseiben és egyéb kezelésében is alkalmazhatjuk” – hangsúlyozta Todd Sherer PhD, a Michael J. Fox Foundation ügyvezető igazgatója.  

“A Parkinson-kór tünetei annyira változatosak, hogy a pontos mérés és diagnózis nagy kihívást jelent az orvosoknak.” – fűzte hozzá Diane Bryant, az Intel Data Center Group ügyvezető igazgatója, az Intel alelnöke. “A fejlett technológiák ma már olyan adatokat tudnak szolgáltatni az orvosoknak, amelyeknek köszönhetően a betegség eddig ismeretlen részét ismerhetik meg, így új alapra helyezhetik a Parkinson-kór kutatását.”

Az adatok gyűjtése új eszközt ad a kutatók kezébe: a viselhető számítástechnika ugyanis képes arra, hogy a betegség egyes tüneteit - például a lassú mozgást, a végtagok remegését vagy az alvászavart - monitorozza a nap 24 órájában, a hét minden napján; a big data elemző rendszer pedig ezeket az adatokat képes összesíteni. A kutatók így világosabb képet kapnak a betegek tünetei és a molekuláris változások között zajló folyamatokról. Ezzel a technológiával a kutatók lecserélhetik az egészen kis minták vizsgálatát és a papíralapú diagnosztikai feljegyzéseket egy több ezer páciensről gyűjtött másodpercenként több száz leolvasási adatot tartalmazó elemzési anyagra, amellyel – ha elérik a kritikus tömeget – új felfedezésekre derülhet fény.

Az együttműködés részeként az Intel és az MJFF még idén egy mobil alkalmazás bemutatását is tervezi, amellyel a betegek a gyógyszerszedési szokásaikat és az azt követő közérzetüket is rögzíthetik. Így a kutatók a gyógyszerek motoros tünetekre gyakorolt hatását is felmérhetik a betegek által viselt hordozható számítástechnikai eszközökön keresztül.

A Parkinson-kór Magyarországon

A Parkinson-kór a degneratív idegrendszeri betegségek egyike, az Alzheimer-kór után a  leggyakoribb: minden százezer lakosból 100-200 közöttit érinthet, Európa-szerte 1,9 millió emberre és világszerte 6,3 millióra teszik a betegségben szenvedők számát. Az kutatások alapján az életkor növekedésével a 65 év feletti lakosság körében mintegy tízszeresére is nőhet a gyakorisága. Magyarországon a Parkinson-kóros betegek számát mintegy 20-30 ezer főre becslik, akiknek csupán 50-70 százaléka részesül kezelésben. Egyelőre se megelőzésére, se a gyógyítására nincs lehetőség, a tünetek okozta kellemetlenségeket, fájdalmakat azonban sikeresen lehet csökkenteni, az életminőséget gyógyszerekkel már hatékonyan tudják javítani. 

Forrás:
eurolex.hu

A borsmenta tea hatásai a szervezetünkre

Ez az évelő növény a menta családjába tartozik, és gyakran használják fűszerként, valamint gyógyászati célokra.

Toxoplazmózis, amit érdemes tudni

Főleg kismamák ismerik ezt a kifejezést, pedig másokra is veszélyt jelenthet. Nézzük, mit tudunk róla.

Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük.

Nyirokterápia – A szervezet öntisztító rendszere

A nyirokterápia egy olyan természetes, manuális kezelési módszer, amely a nyirokrendszer működésének serkentését szolgálja. A kezelés célja a nyirokfolyadék áramlásának javítása, a pangások megszüntetése, valamint a méreganyagok elszállításának elősegítése a szervezetből.

Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.