Ezt próbáld ki! - öttusa
Az öttusa hagyománya sokkal korábbra nyúlik vissza, mint azt gondolnánk. Speciális, összetett nehéz sport, amiben mi, magyarok hagyományos jók vagyunk.
Már az ókori olimpiákon is rendeztek öttusát, persze nem olyat, mint amit ma ismerünk. Akkoriban a futás mellett diszkoszt vetettek, gerelyt hajítottak, távolt ugrottak és birkóztak a résztvevők.
Az újkori olimpiákon korán, már 1912-ben debütált a modern változat, amely lovaglásból, lövészetből, vívásból, úszásból és futásból áll. Az eleinte voltaképpen katonainak tartott sportág ma is az olimpiai program része, de ehhez tartania kellett a lépést az idővel és az elsősorban a televízióközvetítések diktálta megváltozott követelményekkel.

Az öttusa öt évvel ezelőtt komoly változáson esett át, kombinálták a futást és a lövészetet. Ez azt jelenti, hogy futás közben meghatározott időnként, három alkalommal helyezkednek lövőállásba a versenyzők. Az újítás bevált, a sportág látványosabb és talán még izgalmasabb lett.
Az öttusa speciális sportág, amely összetett képességeket és komoly felkészültséget igényel. A lovaglás máig lutri számnak számít, hiszen nem mindegy milyen négylábú hátán kell teljesíteni a pályát. Akad olyan, aki jól úszik és fut, de mondjuk vívásban gyengébb. A lehető legjobb teljesítmény kipréselése mellett a megfelelő stratégia kiválasztása is sokat számít.
A magyar öttusázók hagyományosan jól szerepelnek elég csak a háromszoros olimpiai bajnok Balczó Andrásra gondolni. A sikereket Balczó mellett Martinek János, Török Ferenc és Németh Ferenc (mind a hárman kétszeres olimpiai elsők) írták, a nagyszerű hagyományokat folytatva pedig Vörös Zsuzsanna első magyar nőként a sportágban 2004-ben Athénban nyert ötkarikás aranyérmet.
Fotó:
pixabay.com
MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek
Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.
Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?
A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.
Hóban futni: az edzés, ami erősít testet és elmét
Ahogy beköszönt a téli időszak, sok futó inkább elhalasztja az edzést, amikor leesik a hó, és a megszokott útvonal csúszós vagy latyakos lesz. Pedig a hóban futás nemcsak biztonságos módja az állóképesség fejlesztésének, hanem számos előnnyel jár az izmok, az idegrendszer és a mentális állóképesség számára is.
Digitális nagytakarítás az év elején
A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?