Tarhonya helyett egyen bulgurt!
- Dátum: 2014.07.13., 21:47
- anyagcsere, barna bulgur, bezostye búza, bulgur, durumbúza, egytálétel, glikémiás index, kalória, keményítő, köret, rizs, rost, saláta, szénhidrát, tarhonya, tejberizs, török rizs, tört búza
Nyáron szeretünk könnyen elkészíthető egytálételeket, vagy gyors tésztákat készíteni, hogy minél több időt a szabadban tölthessünk. Ilyen egyszerű étel a tarhonya, csak sajnos a többi finomliszttel készült tésztához hasonlóan nem egészséges. Ráadásul a tarhonya csalóka: apró szemei miatt hajlamosak vagyunk belőle többet fogyasztani, mint az átlagos tésztákból. A tarhonyás ételeket, (pl. paraszttarhonya), vagy a köretet készíthetjük bulgurból is, de létezik egészséges tarhonya is.
A bulgur fogyasztása nemcsak tarhonya, hanem rizs helyett is javasolt. A glikémiás indexe, azaz a vércukorszint-növelő hatása jóval alacsonyabb. A bulguré kb. 46, míg a főtt rizsé 70-90 is lehet. A bulgur is apró szemekből áll a tarhonyához hasonlóan, csakhogy ez nem tészta, hanem tört búza. Török rizsnek is nevezik, tekintve hogy a török konyha egyik közkedvelt körete. És milyen jól teszik, hogy ezt eszik, hiszen a bulgur olyan jótékony hatásokkal rendelkezik, mint az anyagcsere serkentése, a belek tisztítása. Mindezt a magas rosttartalmának köszönheti. A bulgur köretként és egytálétel alapanyagként is megállja a helyet, de további érdekessége, hogy salátákhoz, levesekhez is használják. Gyerekeknek tejberizs helyett „tejbebulgurt” is készíthetünk.
A bulgur éretlenül leszedett durumbúzából készül. Ennek az az előnye, hogy ilyenkor még nem alakul ki a magas keményítőtartalom. Létezik barna bulgur is, ennek kicsit más az íze és a kinézete is, nem tarhonya-szerű. Ez a nálunk viszonylag ismeretlen bezostye búzafajtából készül. Színe még a barna rizsnél is sötétebb.
Aki nem szeretne lemondani a klasszikus tarhonyáról, viszont fontos számára az egészséges étkezés, vagy a diéta, annak javasoljuk, hogy válasszon szénhidrátcsökkentett tarhonyát. Ilyen például a Dia-Wellness tarhonya, melynek 100 grammja 33,9 g szénhidrátot, és 241 kcal-t tartalmaz. Ez kb. feleannyi, mint a sima, finombúzalisztből készült tarhonya kalória- és ch értéke.
Fotó:
pixabay.com
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.