Menü

Az autonómia, mint a szexuális vágy őrzője

Sok férfi állítja, hogy nem hajlandó feláldozni a szexuális izgalmat egy hosszú kapcsolat kedvéért. Sok nő tapasztalja, hogy a vágy csökken a kapcsolat előrehaladtával. És valljuk be, hogy mindez nemtől függetlenül is igaz lehet. De vajon természetes, hogy idővel a szexuális vágy csökken, vagy eltűnik egy hosszú kapcsolatban?

Esther Perel belga származású pszichológus és családterapeuta azt a kérdést feszegeti, hogy miért öli meg a szerelem, a hosszú távú párkapcsolat sok esetben a szexuális vágyat, és hogy miért lehet izgalmasabb egy titkos viszony. Hiszen a párunk már ismeri a testünket, felfedezte, mi a jó a számunkra, mi hoz minket izgalomba. Ms.Perel híres kérdése, hogy miért lesz a szexből kisbaba, de miért hoz a kisbaba erotikus katasztrófát a párokra. Mindez túlmutat a kialvatlanságon, vagy azon az unott frázison, hogy partnerünket inkább mackónadrágban látjuk otthon.

Egyszerre vágyunk a megbízhatóságra, biztonságra, amely az otthont jelenti számunkra, és a kalandra, a meglepetésre, ami pedig az utazás szakasza. Szeretünk utazni, de aztán jó hazatérni. Létezik olyan partner, akiben ezt a kettőt egyszerre megtaláljuk?

Remélhetőleg igen. Paradox módon éppen a másik autonómiája teszi őt vonzóvá a számunkra. Ösztönszerűen valaki olyannal akarunk együtt lenni, aki önálló, saját élettel rendelkező emberi lény. Lehet, hogy a szerelem révén egyúttal féltékenyek is leszünk rá, mert van saját élete, nem csak velünk foglalkozik. Viszont kevesekben ébreszt vágyat hosszú távon egy olyan partner, aki képtelen nélküle lélegezni, és önállóan cselekedni. Vagy ha mégis, az ritkán vall egészséges személyiségre.

Ebben az ellentétben élünk tehát: arra tudunk vágyni hosszú távon, akit soha nem kaphatunk meg teljesen. Ez nem csak arra igaz, ha az illető házas, hanem olyan értelemben is, hogy van saját életútja. Képes önmaga erejéből kiteljesedni. Például képes építeni a karrierjét, vagy küzdeni azért, amit szeretne.

Erősödhet a szeretetünk, ha látjuk, kedvesünk milyen jól gondozza a kisbabánkat. Kellemes lehet egy közös randevú is a gyerekek nélkül. De a vágy feléledésének színtere Esther szerint, amikor egy kis időre partnerünk elutazik, és újra találkozunk, vagy amikor figyelhetjük munka közben, esetleg egy társaság középpontjában. Olyan helyzetekben, ahol elemében van, és sugárzónak, függetlennek látjuk őt.

A vágy hiánya egyben a képzelet hiánya. A képzeletnek azonban tér kell, egy kis távolság, hogy ráláthassunk partnerünkre. Ha csak a közös kontextusunkban érintkezünk, akkor nincs lehetőségünk felfedezni a saját, önálló személyiségét, nincs rálátásunk a független énjére. Ha azonban a kapcsolat kap egy kis teret és levegőt, észrevehetjük párunk autonóm oldalát, azt a személyt, akibe a legelején, az emésztő vágyak idején beleszerettünk.

Fotó:
pixabay.com 

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.

Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez

Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.

Miért félünk a pókoktól? – Tippek a rettegés legyőzéséhez

A pókoktól való szorongás az egyik leggyakoribb fóbiának számít a világon. Sokan még az apró teremtmények látványától is pánikba esnek, miközben racionálisan tudják, hogy az állat ártalmatlan. Honnan ered azonban ez a zsigeri reakció, és mit tehet az, aki nem akar minden sarokban potenciális veszélyt látni?