Menü

Stressz: több, mint közhely

Köztudott, hogy a stressz a mai világban egy civilizációs probléma, és az egészségügyi kockázatairól is széleskörű irodalom áll rendelkezésre. Az sem újdonság hogy a stressz és a népbetegségnek számító szívbetegségek között szoros összefüggés mutatható ki, de vajon pontosan hogyan hat életminőségünkre a stressz?

Egy nemrégiben közzétett amerikai kutatásban azt vizsgálták, hogy hogyan hat a stressz az emberi szervezetre, és milyen viselkedéses válaszokat aktivál. A folyamat lényege, hogy a stresszhelyzet adrenalin termelést okoz a szervezetben, melynek következtében megemelkedik a vérnyomás, szaporább lesz a szívverés, és a légzés. Hosszú távon ez nemcsak élettani, hanem viselkedéses válaszlépésekre is kényszeríti az embereket, akik tudattalanul is olyan feszültség csökkentő „eszközökhöz” nyúlnak, mint például: dohányzás, alkoholfogyasztás, magas szénhidráttartalmú ételek fogyasztása.

Vagyis a stressz összetett módon hat szervezetünkre, illetve egészségünkre, mivel tulajdonképpen a szív- és érrendszeri megbetegedések mellett a káros szenvedélyek kialakulását is hajlamosítja.

Egyébként azért érdemes újból és újból foglalkozni a témával, mivel annak ellenére, hogy civilizációs problémáról van szó, az emberekben kevésbé tudatosul, hogy káros stressz hatásnak vannak kitéve. Éppen ezért ajánlott önvizsgálatot tartani az életmódunkkal kapcsolatban. Olyan jellemzőket érdemes megfigyelni, mint például az evés szerepe életünkben, alvásmennyiség, alkoholfogyasztás, munka illetve elfoglaltság mértéke. Például ha valaki gyakran eszik azért, hogy megnyugodjon, vagy hétvégenként a „kikapcsolódás” nevében gyakran veszt kontrollt az alkoholfogyasztása felett, akkor ezek a tények megterhelő stressz hatásról árulkodnak. Az is gyanús lehet, ha valaki túl sokat, vagy túl keveset alszik, és a túlzottan betáblázott határidő napló is jelezheti, hogy stresszes életmódról van szó.

Azt tudjuk, hogy a stressz veszélyezteti az életminőségünket, a társas kapcsolatainkat és az egészségünket is. De az is fontos lenne, ha mindez saját életmódunk kapcsán is tudatosulna, ha pedig eljutottunk a felismeréshez, akkor pedig bátrán hívjuk segítségül a hatékony stresszkezelésről szóló ajánlásokat, tanácsokat. 

Fotó:
pixabay.com

A sakkozás jótékony hatásai – Több mint játék

A sakkozás évszázadok óta az egyik legismertebb stratégiai játék, amely nemcsak szórakoztató elfoglaltság, hanem komoly szellemi fejlesztő eszköz is. A világ minden részén játsszák, és olyan híres nagymesterek tették ismertté, mint Garry Kasparov vagy Magnus Carlsen.

Csörög a főnök este? – Mikor oké, és mikor már nem annyira

Ismerős helyzet: este fél nyolc, már pizsamában vagy, indulna a sorozat, és felvillan a kijelzőn a név. A főnök. Ilyenkor jön a klasszikus dilemma: felvegyem? Visszahívjam? Vagy ez már az a kategória, amikor nyugodtan mondhatom, hogy majd holnap?

Csapatban erősebbek vagyunk – BSI Futónagykövet találkozó 2026

Február 14-én ismét összegyűlt a BSI Futónagykövet-közösség a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen, hogy megéljük a futás és a közösségépítés iránti közös szenvedélyünket. Közel százan voltunk, én pedig immár 7 éve képviselem ebben a közösségben lakóhelyemet, Tamásit.

Tavaszi áthangolódás a lakásban

Amikor a fény már nemcsak bekúszik, hanem be is költözik a reggeleinkbe, ideje teret adni az újdonságoknak. Akár egy kisebb ráfordítás is elegendő ahhoz, hogy stílusosabbá varázsoljuk a szobánkat. Néhány tudatosan megválasztott tónus és a friss szemlélet már önmagában is képes új karaktert adni az enteriőrnek.

Illúzió vagy iránytű? – Mit tud valójában a kártyajóslás?

A kártyajóslás ma már nem félhomályos szobák titka, hanem Instagram-sztorik, céges rendezvények és pszichológiai beszélgetések témája. Azonban tényleg hasznos lehet a 21. században, vagy csak egy jól csomagolt önáltatásról van szó egy magabiztos ember előadásában?