Stressz: több, mint közhely
- Dátum: 2014.05.08., 14:37
- alkoholfogyasztás, egészség, életminőség, életmód, kockázat, stressz
Köztudott, hogy a stressz a mai világban egy civilizációs probléma, és az egészségügyi kockázatairól is széleskörű irodalom áll rendelkezésre. Az sem újdonság hogy a stressz és a népbetegségnek számító szívbetegségek között szoros összefüggés mutatható ki, de vajon pontosan hogyan hat életminőségünkre a stressz?
Egy nemrégiben közzétett amerikai kutatásban azt vizsgálták, hogy hogyan hat a stressz az emberi szervezetre, és milyen viselkedéses válaszokat aktivál. A folyamat lényege, hogy a stresszhelyzet adrenalin termelést okoz a szervezetben, melynek következtében megemelkedik a vérnyomás, szaporább lesz a szívverés, és a légzés. Hosszú távon ez nemcsak élettani, hanem viselkedéses válaszlépésekre is kényszeríti az embereket, akik tudattalanul is olyan feszültség csökkentő „eszközökhöz” nyúlnak, mint például: dohányzás, alkoholfogyasztás, magas szénhidráttartalmú ételek fogyasztása.
Vagyis a stressz összetett módon hat szervezetünkre, illetve egészségünkre, mivel tulajdonképpen a szív- és érrendszeri megbetegedések mellett a káros szenvedélyek kialakulását is hajlamosítja.

Egyébként azért érdemes újból és újból foglalkozni a témával, mivel annak ellenére, hogy civilizációs problémáról van szó, az emberekben kevésbé tudatosul, hogy káros stressz hatásnak vannak kitéve. Éppen ezért ajánlott önvizsgálatot tartani az életmódunkkal kapcsolatban. Olyan jellemzőket érdemes megfigyelni, mint például az evés szerepe életünkben, alvásmennyiség, alkoholfogyasztás, munka illetve elfoglaltság mértéke. Például ha valaki gyakran eszik azért, hogy megnyugodjon, vagy hétvégenként a „kikapcsolódás” nevében gyakran veszt kontrollt az alkoholfogyasztása felett, akkor ezek a tények megterhelő stressz hatásról árulkodnak. Az is gyanús lehet, ha valaki túl sokat, vagy túl keveset alszik, és a túlzottan betáblázott határidő napló is jelezheti, hogy stresszes életmódról van szó.
Azt tudjuk, hogy a stressz veszélyezteti az életminőségünket, a társas kapcsolatainkat és az egészségünket is. De az is fontos lenne, ha mindez saját életmódunk kapcsán is tudatosulna, ha pedig eljutottunk a felismeréshez, akkor pedig bátrán hívjuk segítségül a hatékony stresszkezelésről szóló ajánlásokat, tanácsokat.
Fotó:
pixabay.com
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.
Miért érdemes már ma lefoglalni a jövő évi nyaralást? Avagy mit jelent a „first minute”
Amikor az utazás gondolata megszületik, sokan hajlamosak az utolsó pillanatban dönteni. Azonban egyre többen tartják ésszerű stratégiának, hogy már jóval előre, akár a következő évre is lefoglalják álomnyaralásukat — ez a „first minute” megközelítés számos előnyt kínál.