Menü

Stressz: több, mint közhely

Köztudott, hogy a stressz a mai világban egy civilizációs probléma, és az egészségügyi kockázatairól is széleskörű irodalom áll rendelkezésre. Az sem újdonság hogy a stressz és a népbetegségnek számító szívbetegségek között szoros összefüggés mutatható ki, de vajon pontosan hogyan hat életminőségünkre a stressz?

Egy nemrégiben közzétett amerikai kutatásban azt vizsgálták, hogy hogyan hat a stressz az emberi szervezetre, és milyen viselkedéses válaszokat aktivál. A folyamat lényege, hogy a stresszhelyzet adrenalin termelést okoz a szervezetben, melynek következtében megemelkedik a vérnyomás, szaporább lesz a szívverés, és a légzés. Hosszú távon ez nemcsak élettani, hanem viselkedéses válaszlépésekre is kényszeríti az embereket, akik tudattalanul is olyan feszültség csökkentő „eszközökhöz” nyúlnak, mint például: dohányzás, alkoholfogyasztás, magas szénhidráttartalmú ételek fogyasztása.

Vagyis a stressz összetett módon hat szervezetünkre, illetve egészségünkre, mivel tulajdonképpen a szív- és érrendszeri megbetegedések mellett a káros szenvedélyek kialakulását is hajlamosítja.

Egyébként azért érdemes újból és újból foglalkozni a témával, mivel annak ellenére, hogy civilizációs problémáról van szó, az emberekben kevésbé tudatosul, hogy káros stressz hatásnak vannak kitéve. Éppen ezért ajánlott önvizsgálatot tartani az életmódunkkal kapcsolatban. Olyan jellemzőket érdemes megfigyelni, mint például az evés szerepe életünkben, alvásmennyiség, alkoholfogyasztás, munka illetve elfoglaltság mértéke. Például ha valaki gyakran eszik azért, hogy megnyugodjon, vagy hétvégenként a „kikapcsolódás” nevében gyakran veszt kontrollt az alkoholfogyasztása felett, akkor ezek a tények megterhelő stressz hatásról árulkodnak. Az is gyanús lehet, ha valaki túl sokat, vagy túl keveset alszik, és a túlzottan betáblázott határidő napló is jelezheti, hogy stresszes életmódról van szó.

Azt tudjuk, hogy a stressz veszélyezteti az életminőségünket, a társas kapcsolatainkat és az egészségünket is. De az is fontos lenne, ha mindez saját életmódunk kapcsán is tudatosulna, ha pedig eljutottunk a felismeréshez, akkor pedig bátrán hívjuk segítségül a hatékony stresszkezelésről szóló ajánlásokat, tanácsokat. 

Fotó:
pixabay.com

Milyen sportszakkört válasszunk a gyereknek?

Az iskolakezdés nemcsak a tanórák és a tankönyvek világát hozza el a fiatalok számára, hanem egyben a sportélet újra indulását is. A nyári szünet után ismét megtelnek a sportpályák, csarnokok és uszodák: kezdődnek a délutáni sportkörök, edzések, és a bajnokságokban is felpörög az idény.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.