Menü

Hogyan hat az életmód a genetikára?

A genetikai örökség, mint családi átok kísérhet minket például a különböző betegségek hajlamát illetően, de ma már köztudott, hogy az életmód és a környezet felülírhatja ezeket a családi örökségeket.

Elméletileg tehát azok az emberek például, akiknek felmenői között nagyobb arányban fordult elő szív- és érrendszeri betegség, az említett betegségek kialakulása kapcsán nagyobb kockázatú csoportba tartoznak. Az utolsó szót azonban valójában az életmód és táplálkozás mondja ki.

Életmódunkkal csökkenthetjük, de növelhetjük is genetikai örökségeink hatásait. Tehát ha a családban több esetben is előfordult agyvérzés, vagy szívinfarktus, akkor ez egyértelműen hajlamosító tényező, de a kockázatot leginkább az emeli meg, ha magas a koleszterinszintünk is, vagyis életmódunkkal is ezt a hajlamot erősítjük.

Vagyis ha genetikailag hajlamosak vagyunk az érelmeszesedésre, akkor is két út áll előttünk. Egyrészről ha optimalizáljuk testsúlyunkat és a koleszterin bevitelünket, akkor teljesen egészséges életet élhetünk, és felesleges rettegnünk az öröklött hajlamoktól, mert így a kockázat nem több és nem is kevesebb, mint mások esetében. Ha viszont magas koleszterintartalmú élelmiszereket fogyasztunk, akkor koleszterinkristályok plakkok formájában lerakódnak erek felszínén, és erőteljesen növelik az érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.

Természetesen jóval bonyolultabb folyamatokról van szó, de a leegyszerűsített példa jól szemlélteti azt, hogy a legújabb nézetek szerint milyen összefüggésben hat egymásra a genetika és a környezet. Ez a téma egyébként még mindig a legfőbb diskurzusa a tudományoknak és most már a közvélemény is egyre többet foglalkozik ezekkel a hatásokkal.

Fotó:
pixabay.com

Mikor nem kell borravalót adni?

A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.

MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek

Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.

Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?

A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.

A 2026-os év szín és öltözködési trendjei

Minden évnek megvannak a maga divatszínei és jellegzetes stílusai, nézzük, hogy a 2026-os évben ezek hogyan alakulnak.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.