Menü

Hogyan hat az életmód a genetikára?

A genetikai örökség, mint családi átok kísérhet minket például a különböző betegségek hajlamát illetően, de ma már köztudott, hogy az életmód és a környezet felülírhatja ezeket a családi örökségeket.

Elméletileg tehát azok az emberek például, akiknek felmenői között nagyobb arányban fordult elő szív- és érrendszeri betegség, az említett betegségek kialakulása kapcsán nagyobb kockázatú csoportba tartoznak. Az utolsó szót azonban valójában az életmód és táplálkozás mondja ki.

Életmódunkkal csökkenthetjük, de növelhetjük is genetikai örökségeink hatásait. Tehát ha a családban több esetben is előfordult agyvérzés, vagy szívinfarktus, akkor ez egyértelműen hajlamosító tényező, de a kockázatot leginkább az emeli meg, ha magas a koleszterinszintünk is, vagyis életmódunkkal is ezt a hajlamot erősítjük.

Vagyis ha genetikailag hajlamosak vagyunk az érelmeszesedésre, akkor is két út áll előttünk. Egyrészről ha optimalizáljuk testsúlyunkat és a koleszterin bevitelünket, akkor teljesen egészséges életet élhetünk, és felesleges rettegnünk az öröklött hajlamoktól, mert így a kockázat nem több és nem is kevesebb, mint mások esetében. Ha viszont magas koleszterintartalmú élelmiszereket fogyasztunk, akkor koleszterinkristályok plakkok formájában lerakódnak erek felszínén, és erőteljesen növelik az érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.

Természetesen jóval bonyolultabb folyamatokról van szó, de a leegyszerűsített példa jól szemlélteti azt, hogy a legújabb nézetek szerint milyen összefüggésben hat egymásra a genetika és a környezet. Ez a téma egyébként még mindig a legfőbb diskurzusa a tudományoknak és most már a közvélemény is egyre többet foglalkozik ezekkel a hatásokkal.

Fotó:
pixabay.com

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.