Menü

Hogyan hat az életmód a genetikára?

A genetikai örökség, mint családi átok kísérhet minket például a különböző betegségek hajlamát illetően, de ma már köztudott, hogy az életmód és a környezet felülírhatja ezeket a családi örökségeket.

Elméletileg tehát azok az emberek például, akiknek felmenői között nagyobb arányban fordult elő szív- és érrendszeri betegség, az említett betegségek kialakulása kapcsán nagyobb kockázatú csoportba tartoznak. Az utolsó szót azonban valójában az életmód és táplálkozás mondja ki.

Életmódunkkal csökkenthetjük, de növelhetjük is genetikai örökségeink hatásait. Tehát ha a családban több esetben is előfordult agyvérzés, vagy szívinfarktus, akkor ez egyértelműen hajlamosító tényező, de a kockázatot leginkább az emeli meg, ha magas a koleszterinszintünk is, vagyis életmódunkkal is ezt a hajlamot erősítjük.

Vagyis ha genetikailag hajlamosak vagyunk az érelmeszesedésre, akkor is két út áll előttünk. Egyrészről ha optimalizáljuk testsúlyunkat és a koleszterin bevitelünket, akkor teljesen egészséges életet élhetünk, és felesleges rettegnünk az öröklött hajlamoktól, mert így a kockázat nem több és nem is kevesebb, mint mások esetében. Ha viszont magas koleszterintartalmú élelmiszereket fogyasztunk, akkor koleszterinkristályok plakkok formájában lerakódnak erek felszínén, és erőteljesen növelik az érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.

Természetesen jóval bonyolultabb folyamatokról van szó, de a leegyszerűsített példa jól szemlélteti azt, hogy a legújabb nézetek szerint milyen összefüggésben hat egymásra a genetika és a környezet. Ez a téma egyébként még mindig a legfőbb diskurzusa a tudományoknak és most már a közvélemény is egyre többet foglalkozik ezekkel a hatásokkal.

Fotó:
pixabay.com

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.