Menü

Hogyan hat az életmód a genetikára?

A genetikai örökség, mint családi átok kísérhet minket például a különböző betegségek hajlamát illetően, de ma már köztudott, hogy az életmód és a környezet felülírhatja ezeket a családi örökségeket.

Elméletileg tehát azok az emberek például, akiknek felmenői között nagyobb arányban fordult elő szív- és érrendszeri betegség, az említett betegségek kialakulása kapcsán nagyobb kockázatú csoportba tartoznak. Az utolsó szót azonban valójában az életmód és táplálkozás mondja ki.

Életmódunkkal csökkenthetjük, de növelhetjük is genetikai örökségeink hatásait. Tehát ha a családban több esetben is előfordult agyvérzés, vagy szívinfarktus, akkor ez egyértelműen hajlamosító tényező, de a kockázatot leginkább az emeli meg, ha magas a koleszterinszintünk is, vagyis életmódunkkal is ezt a hajlamot erősítjük.

Vagyis ha genetikailag hajlamosak vagyunk az érelmeszesedésre, akkor is két út áll előttünk. Egyrészről ha optimalizáljuk testsúlyunkat és a koleszterin bevitelünket, akkor teljesen egészséges életet élhetünk, és felesleges rettegnünk az öröklött hajlamoktól, mert így a kockázat nem több és nem is kevesebb, mint mások esetében. Ha viszont magas koleszterintartalmú élelmiszereket fogyasztunk, akkor koleszterinkristályok plakkok formájában lerakódnak erek felszínén, és erőteljesen növelik az érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.

Természetesen jóval bonyolultabb folyamatokról van szó, de a leegyszerűsített példa jól szemlélteti azt, hogy a legújabb nézetek szerint milyen összefüggésben hat egymásra a genetika és a környezet. Ez a téma egyébként még mindig a legfőbb diskurzusa a tudományoknak és most már a közvélemény is egyre többet foglalkozik ezekkel a hatásokkal.

Fotó:
pixabay.com

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.