Meditációval a komoly betegségek megelőzéséért
- Dátum: 2014.04.08., 11:36
- betegség, egészség, egészségmegőrzése, meditáció, rák
A rendszeres meditáció jótékony hatásairól régóta olvashatunk, főleg a mentális állapot egészségének megőrzésében van jelentős szerepe. Újabb vizsgálatok azonban arra is rámutattak, hogy a meditációnak akár komolyabb betegségek megelőzésében is jelentős szerepe lehet.
A rendszeres meditáció jobb koncentrációt és teljesítőképességet eredményez, ezen kívül pedig a stressz hatásokat is kiválóan kompenzálja, így mind fizikai mind mentális szinten jelentős pozitív hatással lehet szervezetünkre.
Amerikai kutatók pedig azt is kimutatták, hogy a meditáció akár még a génekre is hatással lehet, hosszú távon ugyanis megváltoztatja azok aktivitását. Ez az összefüggés persze csak valóban rendszeresen és hosszútávon meditáló embereknél mutatható ki. Az említett vizsgálatban rendszeresen meditáló embereket vontak be, akiknél- szemben a kontrollcsoporttal, bizonyos gének aktivitása molekuláris szinten csökkent.
Azt is megállapították, hogy főleg a gyulladásos folyamatokért felelős gének aktivitása csökkent, amely felvetette a meditáció szerepének, jelentőségének kérdését komolyabb betegségek megelőzésében.
Mivel a gyulladásos folyamatok számos súlyos betegség kialakulásáért felelősek, úgy, mint a rák illetve az Alzheimer-kór, az ezzel kapcsolatos gének működésének befolyásolása kiemelkedő jelentőséggel bír. Ha tehát a meditáció valóban hatással lehet az említett, pozitív változások elérésére szervezetünkben, akkor egészségmegőrző szerepe jóval jelentősebb, és összetettebb, mint azt eddig gondoltuk volna.
Fotó:
pixabay.com
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.