Meditációval a komoly betegségek megelőzéséért
- Dátum: 2014.04.08., 11:36
- betegség, egészség, egészségmegőrzése, meditáció, rák
A rendszeres meditáció jótékony hatásairól régóta olvashatunk, főleg a mentális állapot egészségének megőrzésében van jelentős szerepe. Újabb vizsgálatok azonban arra is rámutattak, hogy a meditációnak akár komolyabb betegségek megelőzésében is jelentős szerepe lehet.
A rendszeres meditáció jobb koncentrációt és teljesítőképességet eredményez, ezen kívül pedig a stressz hatásokat is kiválóan kompenzálja, így mind fizikai mind mentális szinten jelentős pozitív hatással lehet szervezetünkre.
Amerikai kutatók pedig azt is kimutatták, hogy a meditáció akár még a génekre is hatással lehet, hosszú távon ugyanis megváltoztatja azok aktivitását. Ez az összefüggés persze csak valóban rendszeresen és hosszútávon meditáló embereknél mutatható ki. Az említett vizsgálatban rendszeresen meditáló embereket vontak be, akiknél- szemben a kontrollcsoporttal, bizonyos gének aktivitása molekuláris szinten csökkent.
Azt is megállapították, hogy főleg a gyulladásos folyamatokért felelős gének aktivitása csökkent, amely felvetette a meditáció szerepének, jelentőségének kérdését komolyabb betegségek megelőzésében.
Mivel a gyulladásos folyamatok számos súlyos betegség kialakulásáért felelősek, úgy, mint a rák illetve az Alzheimer-kór, az ezzel kapcsolatos gének működésének befolyásolása kiemelkedő jelentőséggel bír. Ha tehát a meditáció valóban hatással lehet az említett, pozitív változások elérésére szervezetünkben, akkor egészségmegőrző szerepe jóval jelentősebb, és összetettebb, mint azt eddig gondoltuk volna.
Fotó:
pixabay.com
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.