Meditációval a komoly betegségek megelőzéséért
- Dátum: 2014.04.08., 11:36
- betegség, egészség, egészségmegőrzése, meditáció, rák
A rendszeres meditáció jótékony hatásairól régóta olvashatunk, főleg a mentális állapot egészségének megőrzésében van jelentős szerepe. Újabb vizsgálatok azonban arra is rámutattak, hogy a meditációnak akár komolyabb betegségek megelőzésében is jelentős szerepe lehet.
A rendszeres meditáció jobb koncentrációt és teljesítőképességet eredményez, ezen kívül pedig a stressz hatásokat is kiválóan kompenzálja, így mind fizikai mind mentális szinten jelentős pozitív hatással lehet szervezetünkre.
Amerikai kutatók pedig azt is kimutatták, hogy a meditáció akár még a génekre is hatással lehet, hosszú távon ugyanis megváltoztatja azok aktivitását. Ez az összefüggés persze csak valóban rendszeresen és hosszútávon meditáló embereknél mutatható ki. Az említett vizsgálatban rendszeresen meditáló embereket vontak be, akiknél- szemben a kontrollcsoporttal, bizonyos gének aktivitása molekuláris szinten csökkent.
Azt is megállapították, hogy főleg a gyulladásos folyamatokért felelős gének aktivitása csökkent, amely felvetette a meditáció szerepének, jelentőségének kérdését komolyabb betegségek megelőzésében.
Mivel a gyulladásos folyamatok számos súlyos betegség kialakulásáért felelősek, úgy, mint a rák illetve az Alzheimer-kór, az ezzel kapcsolatos gének működésének befolyásolása kiemelkedő jelentőséggel bír. Ha tehát a meditáció valóban hatással lehet az említett, pozitív változások elérésére szervezetünkben, akkor egészségmegőrző szerepe jóval jelentősebb, és összetettebb, mint azt eddig gondoltuk volna.
Fotó:
pixabay.com
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.