Szerencsejáték-függő vagy? Derítsd ki!
- Dátum: 2014.02.23., 13:23
- beismerés, felmérés, figyelmeztető jelek, függőség, lottó, szerencsejáték
A gyógyulás minden függőségnél a beismeréssel kezdődik. Ha azt gondoljuk, hogy a szerencsejáték-függőség csak a játékbarlangok és az internetes fogadóoldalak látogatóit érintik, tévedünk.
Hétről hétre több millió lottószelvényt adnak fel Magyarországon. Átlagosan három, három és fél milliót, persze ha halmozódás van, azaz növekszik a nyeremény, a játékkedv is meredeken nő. A lottózók természetesen több csoportra oszthatók, s egy részük bizonyosan betegnek, függőnek mondható.
A Szerencsejáték Zrt. négy évvel ezelőtt készítetett alapos felmérést a témában. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy hazánkban mekkora a függőség mértéke, és a különböző játékok milyen hatással vannak az emberekre.
Az IPSOS által 2010-ben végzett vizsgálat eredménye szerint Magyarországon mintegy százezer ember szerencsejáték-függő. Ezen a számon felül körülbelül ötször annyian vannak azok, akik veszélyeztetett kategóriába, úgynevezett mérsékelt rizikófaktorú csoportba tartoznak. Megállapítják, hogy a függők számára nem a lottó és társaik a fő célpontok, de az is igaz, hogy aki ebben a betegségben szenved, annak bármilyen játék jöhet.
A hobbiból (függőség nélkül) játszók kedvelt játéka a lottó, viszont az említett alacsony rizikófaktorú csoportból (körülbelül félmillió fő a magyar felnőtt lakosságból) könnyen a függővé válás útjára lehet lépni. Mint említettük, a legfontosabb a felismerés és beismerés, azaz vannak intő jelek, amikre oda kell figyelni.
Érdemes átgondolni, hogy átlagosan mennyi időt foglalkozunk az adott játékkal és mennyi pénzt költünk rá. Okoz-e hiány, vagy esetleg feszültségérzetet a játék elmulasztása. Környezetünk tesz-e megjegyzéseket, mulasztunk miatta családi programot, hazudunk, esetleg képesek vagyunk-e törvénytelenséget elkövetni.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.