Menü

Az olvasás forradalma?

A megállíthatatlan és szupergyors technikai fejlődés megannyi negatívuma mellett azért bőven találunk pozitív hozadékot. Az olvasás népszerűségének alakulására például még a klasszikus értékek legnagyobb védelmezői is elismerően csettinthetnek.

Ma még azért a legtöbb ember számára nehézen elképzelhető, hogy a szép, jó tapintású, színes, szagos könyv helyett egy E-könyv olvasót, vagy valami modern kütyüt vegyen a kezébe, ha olvasni támad kedve. De. Az évről-évre jobb és használhatóbb speciális, E-könyv olvasó eszközök mellett a digitális olvasás az okostelefonok és a tabletek hihetetlen népszerűségének hullámán kap új lendületet.

Az úgynevezett E-könyveket ugyanis nemcsak az olvasókon lehet élvezni, hanem szinte minden számítógépen. Ez pedig azt jelenti, hogy az olvasás összekapcsolódott egy dinamikusan fejlődő iparággal, egyre jobban beilleszkedik a digitális világba.

Az elektronikus könyvek  egy olyan népes, és hihetetlenül gyorsan hízó réteget szólítanak meg, amelyet nem feltétlenül érdekelnek a hagyományos könyvek. Most viszont, akár a divatnak is köszönhetően, olvasnak a fiatalok, és jelen pillanatban nem az a kérdés, hogy mit és hogyan.

Az elektronikus olvasás, beleértve az interneten történő böngészést is, nem ugyanaz, mint e tevékenység hagyományos, máig megszokott formája. A változás, talán beszélhetünk forradalomról is, hihetetlenül gyorsan megy végbe. A mai generációk körülbelül 90 százalékának természetes, hogy újságot, vagy könyvet vesz a kezébe, míg lassan felnő egy olyan korosztály, amelynek ezek a dolgok már teljesen természetellenesek lesznek. Ők másképp nézik és fogyasztják a betűket.

A példák azt mutatják, hogy nem kell keresztet vetni az olvasásra, sőt, elképzelhető, hogy annak népszerűsége még tovább fog növekedni. A kérdés, mennyiben lesz más az E-olvasás, mint a klasszikus forma, és hogyan lehet előbbit hasznosítani, azaz fenntartani a tudomány, irodalom és művészet megfelelő tudásszintjét, illetve az arra való igényt. A válasz bizonyosan nem napjainkban születik meg, hanem azt a „digitális generáció” adja majd meg véglegesen.

Fotó:
pixabay.com

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.