Héja alatt van a vitamin
Annak ellenére, hogy napjainkban gyakran jelenik meg negatív kontextusban, az egyik legfontosabb növény és tápanyag a Földön. Több mint két magyarországi területen termesztik, és milliókat lát el.
A rengeteg névvel rendelkező burgonya Dél-Amerikában őshonos, Európába és a világ számos más tájára a spanyol hódítók közvetítésével jutott el. Érdekesség, hogy egy ideig dísznövénynek használták, akkor még nem is gondoltak arra, hogy később tömegeket táplál majd és éhínségeket akadályoz meg.
Gumóját fogyasztjuk (többi része méreganyagot tartalmaz), amely keményítőben gazdag, bőven van benne C és B-vitamin. Táplálkozásunk alapvető eleme, hiszen rengetegféleképpen hasznosítjuk, főzve, sütve, párolva, nyersen, alapanyagként, köretként és főételként is az asztalra kerül. Vitamin és ásványi anyag tartalma miatt abszolút egészséges élelmiszer, amely ráadásul tápláló is.
Ezek mellett több más jellegű előnye is van: jól alkalmazkodik a szélsőséges természeti viszonyokhoz, olcsó, és több mint 80 százaléka felhasználható táplálékként. Ezek miatt az éhínség elleni harc fontos eszköze, a történelem során rengeteg embert mentett meg az éhhaláltól, és manapság is kiemelt szerepet szánnak neki.
A rossz hírnevet a burgonya elsősorban a sült krumpli népszerűségének köszönheti, hiszen a forró olajban készülő „gyors étel” erősen hizlaló, kalóriában és zsírban gazdag. A burgonyát egyébként fogyókúrázók is nyugodtan fogyaszthatják, csak az elkészítésre kell odafigyelni. A vitaminokban és ásványi anyagokban leggazdagabb rész a héj alatt van, ezért nagyon jó héjában sütni, vagy csak nagyon vékonyan meghámozni. Túlzott felaprózása sem ajánlott, mert az csökkentheti az ásványi anyag mennyiséget. Könnyen emészthető és jó az eltartathatósága, viszont a hőmérsékletre ügyelni kell, mert a túl hideg és túl meleg egyaránt károsíthatja, csökkentheti értékét.
Az újburgonya egészségesebb, mint a téli, ajánlják többek között magas vérnyomásra, és veseelégtelenségre, mivel jó hatással van a szervezet vízháztartására.
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?