Héja alatt van a vitamin
Annak ellenére, hogy napjainkban gyakran jelenik meg negatív kontextusban, az egyik legfontosabb növény és tápanyag a Földön. Több mint két magyarországi területen termesztik, és milliókat lát el.
A rengeteg névvel rendelkező burgonya Dél-Amerikában őshonos, Európába és a világ számos más tájára a spanyol hódítók közvetítésével jutott el. Érdekesség, hogy egy ideig dísznövénynek használták, akkor még nem is gondoltak arra, hogy később tömegeket táplál majd és éhínségeket akadályoz meg.
Gumóját fogyasztjuk (többi része méreganyagot tartalmaz), amely keményítőben gazdag, bőven van benne C és B-vitamin. Táplálkozásunk alapvető eleme, hiszen rengetegféleképpen hasznosítjuk, főzve, sütve, párolva, nyersen, alapanyagként, köretként és főételként is az asztalra kerül. Vitamin és ásványi anyag tartalma miatt abszolút egészséges élelmiszer, amely ráadásul tápláló is.
Ezek mellett több más jellegű előnye is van: jól alkalmazkodik a szélsőséges természeti viszonyokhoz, olcsó, és több mint 80 százaléka felhasználható táplálékként. Ezek miatt az éhínség elleni harc fontos eszköze, a történelem során rengeteg embert mentett meg az éhhaláltól, és manapság is kiemelt szerepet szánnak neki.
A rossz hírnevet a burgonya elsősorban a sült krumpli népszerűségének köszönheti, hiszen a forró olajban készülő „gyors étel” erősen hizlaló, kalóriában és zsírban gazdag. A burgonyát egyébként fogyókúrázók is nyugodtan fogyaszthatják, csak az elkészítésre kell odafigyelni. A vitaminokban és ásványi anyagokban leggazdagabb rész a héj alatt van, ezért nagyon jó héjában sütni, vagy csak nagyon vékonyan meghámozni. Túlzott felaprózása sem ajánlott, mert az csökkentheti az ásványi anyag mennyiséget. Könnyen emészthető és jó az eltartathatósága, viszont a hőmérsékletre ügyelni kell, mert a túl hideg és túl meleg egyaránt károsíthatja, csökkentheti értékét.
Az újburgonya egészségesebb, mint a téli, ajánlják többek között magas vérnyomásra, és veseelégtelenségre, mivel jó hatással van a szervezet vízháztartására.
Fotó:
pixabay.com
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.
Tippek olajos ételek fogyasztása után
Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.