Csakis szelektíven!
- Dátum: 2013.12.12., 14:38
- fémhulladék fajtái, mi való a sárga kukába, műanyag és fémhulladék, műanyag hulladék fajtái, szelektív gyűjtőszigetek, szelektív hulladékgyűjtés, szelektív szemétgyűjtés
A szelektív hulladékgyűjtésről nem lehet sokat beszélni. A téma mindig aktuális, hiszen szerencsére egyre többen gondolkodnak környezet tudatosan és egyre többen érzik úgy, felelősek a szűkebb és tágabb világukért, annak élhetőségéért. A szelektíven gondolkodók jól tudják, a sárga kukába a műanyag és fém hulladékokat várják.

A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken általában négy, vagy ötféle kukával találkozhatunk. A sárga a műanyag és fém hulladékok befogadója. Ide várnak mindenféle ásványvizes és üdítős palackot, másképpen PET palackot, illetve kiöblített háztartási flakonokat és azok kupakjait. Ezek a flakonok például a samponos, hab- és tusfürdős palackok, és a különböző kozmetikumok flakonjai. Utóbbi esetben mindig figyeljük a termék alján található betűjelzésekre. A PP, HDPE, PE, PET jelzéssel ellátottakat a műanyag gyűjtőbe is tehetjük.
A sárga kukába szórhatjuk a kiöblített tejes, joghurtos, kefíres és egyéb tejtermékeket tartalmazó poharakat. Bedobhatjuk a műanyag zacskókat, reklámtáskákat, műanyag fóliákat, a hungarocell maradványokat, valamint az italos dobozokat, kartonokat. Utóbbira viszont azért is figyeljünk oda, mert ezek gyűjtése városonként eltérő lehet, ezért mindig tájékozódjunk róla. Sőt egyes iskolákban, óvodákban egyébként is gyűjtik őket, úgyhogy gyermekeinket is segíthetjük, támogathatjuk a kartonok összegyűjtésével. Ide való még a háztartási fémhulladék, az italos, ételes konzerv- és fémdobozok is.
Fontos tudnivaló, hogy a palackokról mindig csavarjuk le a kupakot, tapossuk laposra, így könnyebb lesz a szállítása és a hasznosítása is.
A gyűjtőszigetekről begyűjtött műanyag hulladékot egyébként a szállítás után szakszerű kezek szétválogatják típusonként, aztán összetömörítik és bálázzák. Ezeket a nagy halmokat aztán a feldolgozó üzembe viszik, ahol felaprítják, megtisztítják a különböző szennyeződésektől. Az olvasztás a következő lépés, majd az úgynevezett granulálás, ami azt jelenti, egyforma méretű szemcsékké alakítják át a megolvasztott műanyagot, amiből aztán újra különböző használati tárgyakat készítenek. Így készülnek többek között az újrahasznosított virágládák, műanyag palackok, csövek, egyéb ládák, fólia, vállfák, CD tartó tokok, rendszámtábla tartók is. A gyerekek pedig az ismert meséből jól tudják, a polár pulóvert is e módon készítik.
Tudni kell még, hogy a sárga kukába még véletlenül se dobjunk bele zsíros, olajos, vegyszerrel szennyezett háztartási flakonokat, CD, DVD lemezt, régi videó, vagy hangkazettát, műanyagból készült ruházati termékeket (például nejlonharisnyát), mert ezeknek az újrahasznosítása egyelőre nem megoldott.
Fotó:
pixabay.com
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.
A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér
A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.
Az önreflexió irányított útja: Miért érdemes coach-hoz járni?
A rohanó modern világban az egyénre nehezedő nyomás folyamatosan növekszik. A karrierépítés, a magánéleti egyensúly fenntartása és a személyes hatékonyság növelése olyan komplex elváráshalmazt teremt, amelyben könnyű elveszni. Ebben a környezetben vált a coaching az önfejlesztés egyik legnépszerűbb és leghatékonyabb eszközévé. De miért dönt egyre több ember amellett, hogy szakemberhez fordul, és miben rejlik a folyamat valódi ereje?