Sárga, értékes, de nem arany
Igazi illóolaj-kincstár, emellett sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, de természetesen nem ezen tulajdonságai miatt kapta az igen becses „világ legdrágább fűszere” elnevezést.
A megtisztelő név széles körben elterjedt, és minden alap megvan ahhoz, hogy a sáfrány büszkén viselje. Előállításához ugyanis több mint százezer virágra van szükség, betakarítása nemcsak nehéz és fáradtságos munka, hanem időhöz kötött is. Emellett a termesztése sem könnyű. Ha mindezt összevetjük jótékony hatásaival, illatával, színezőképességével, beláthatjuk, hogy a történelem folyamán, miért mérték olykor drágábban, mint az aranyat.
A valódi, vagy más nevén jóféle sáfrány (Crocus Sativus) a nősziromfélék családjába tartozik, Délnyugat-Ázsiában őshonos. A virágok leszedését követően a bibéjét szárítják és abból készül a ma is népszerű, jellegzetes ízt adó fűszer, amelynek története az ókorig nyúlik vissza. Állítólag a görögök termesztették először, de nagyon kedvelték a perzsák, a föníciaiak, a rómaiak, majd megszerette egész Európa és a világ többi része is. A konyhai ízesítés mellett számos más dologra is használták és használják, erős, jellegzetes aromája remek illatosítóvá teszi, alkalmas sárga színezésre (például különböző textileknél), és gyógyászati célokat is szolgálhat.
A valódi sáfránynak több hamisítványa, vagy egyéb pótlékszere akad, ezek minősége, íze nem vetekszik az eredeti fűszeréével. Számos ételkülönlegesség alapvető összetevője elsősorban a mediterrán és az ázsiai konyhában. Ilyen a paella, néhány rizottófajta és bizonyos curryk.
Ami jótékony hatását illeti, csökkenti a koleszterinszintet, az ajánlott mennyiséget nem túllépve a szívbarát fűszerek közé tartozik.
Talán épp drágasága, és termesztési korlátai miatt nem ismert igazán széles körben, de rajongói a világ minden részén akadnak, és így legalább megmaradhat igazi egzotikumnak. Legnagyobb termelője Irán, Európában pedig Spanyolországé a vezető szerep sáfrány előállításban.
Fotó:
pixabay.com
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?
Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.
Tavaszi kincsek konyhánkba
Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.
3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod
A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.
A természet színei és az izlandi reggeli
A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.