Menü

Sárga, értékes, de nem arany

Igazi illóolaj-kincstár, emellett sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, de természetesen nem ezen tulajdonságai miatt kapta az igen becses „világ legdrágább fűszere” elnevezést.

A megtisztelő név széles körben elterjedt, és minden alap megvan ahhoz, hogy a sáfrány büszkén viselje. Előállításához ugyanis több mint százezer virágra van szükség, betakarítása nemcsak nehéz és fáradtságos munka, hanem időhöz kötött is. Emellett a termesztése sem könnyű. Ha mindezt összevetjük jótékony hatásaival, illatával, színezőképességével, beláthatjuk, hogy a történelem folyamán, miért mérték olykor drágábban, mint az aranyat.

A valódi, vagy más nevén jóféle sáfrány (Crocus Sativus) a nősziromfélék családjába tartozik, Délnyugat-Ázsiában őshonos. A virágok leszedését követően a bibéjét szárítják és abból készül a ma is népszerű, jellegzetes ízt adó fűszer, amelynek története az ókorig nyúlik vissza. Állítólag a görögök termesztették először, de nagyon kedvelték a perzsák, a föníciaiak, a rómaiak, majd megszerette egész Európa és a világ többi része is. A konyhai ízesítés mellett számos más dologra is használták és használják, erős, jellegzetes aromája remek illatosítóvá teszi, alkalmas sárga színezésre (például különböző textileknél), és gyógyászati célokat is szolgálhat.

A valódi sáfránynak több hamisítványa, vagy egyéb pótlékszere akad, ezek minősége, íze nem vetekszik az eredeti fűszeréével. Számos ételkülönlegesség alapvető összetevője elsősorban a mediterrán és az ázsiai konyhában. Ilyen a paella, néhány rizottófajta és bizonyos curryk.

Ami jótékony hatását illeti, csökkenti a koleszterinszintet, az ajánlott mennyiséget nem túllépve a szívbarát fűszerek közé tartozik.

Talán épp drágasága, és termesztési korlátai miatt nem ismert igazán széles körben, de rajongói a világ minden részén akadnak, és így legalább megmaradhat igazi egzotikumnak. Legnagyobb termelője Irán, Európában pedig Spanyolországé a vezető szerep sáfrány előállításban.

Fotó:
pixabay.com

Hurrá, itt az uborkaszezon

Nyáron egy kicsit mindenki kevesebbet és könnyebben étkezik, mint az év többi részében, de az uborka nem csak könnyű, hanem egészéges is, főleg ilyen nagy melegben.

A vitaminhiány jelei

A hiánybetegségek többsége megfelelő vitaminpótlással problémamentesen megszüntethető. Vitaminhiány nem csak hiányos táplálkozásból adódhat, hanem bizonyos betegségek, illetve külső tényezők is hozzájárulhatnak kialakulásához.

Táplálkozási tanácsok 65 év felettieknek

A 65 év felettiek táplálkozása külön odafigyelést igényel, esetükben ugyanis gyakoribb, hogy az emésztés, így a tápanyagok felszívódása sem működik már megfelelően. Különösen fontos számukra a fehérjebevitel, a rendszeres folyadékfogyasztás, illetve szükség esetén a kalcium, a B12- és a D-vitamin pótlása.

Frissítő gyógynövények nyárra

Van, aki a jeges limonádéra esküszik, van, aki szerint inkább forró italt kell inni. Ha sem a jeges, sem a forró italok nem vonzzák ebben a hőségben, mutatunk pár teát, ami önmagában is hűsítő.

Fruktózfelszívódási zavar

Itt a nyár, kevesebbet és könnyebb ételeket eszünk, sokat vagyunk a napon. Na de akkor mégis mitől ez a puffadás? Talán épp a gyümölcsök okozta fruktózfelszívódási zavarral küzd.