Sárga, értékes, de nem arany
Igazi illóolaj-kincstár, emellett sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, de természetesen nem ezen tulajdonságai miatt kapta az igen becses „világ legdrágább fűszere” elnevezést.
A megtisztelő név széles körben elterjedt, és minden alap megvan ahhoz, hogy a sáfrány büszkén viselje. Előállításához ugyanis több mint százezer virágra van szükség, betakarítása nemcsak nehéz és fáradtságos munka, hanem időhöz kötött is. Emellett a termesztése sem könnyű. Ha mindezt összevetjük jótékony hatásaival, illatával, színezőképességével, beláthatjuk, hogy a történelem folyamán, miért mérték olykor drágábban, mint az aranyat.
A valódi, vagy más nevén jóféle sáfrány (Crocus Sativus) a nősziromfélék családjába tartozik, Délnyugat-Ázsiában őshonos. A virágok leszedését követően a bibéjét szárítják és abból készül a ma is népszerű, jellegzetes ízt adó fűszer, amelynek története az ókorig nyúlik vissza. Állítólag a görögök termesztették először, de nagyon kedvelték a perzsák, a föníciaiak, a rómaiak, majd megszerette egész Európa és a világ többi része is. A konyhai ízesítés mellett számos más dologra is használták és használják, erős, jellegzetes aromája remek illatosítóvá teszi, alkalmas sárga színezésre (például különböző textileknél), és gyógyászati célokat is szolgálhat.
A valódi sáfránynak több hamisítványa, vagy egyéb pótlékszere akad, ezek minősége, íze nem vetekszik az eredeti fűszeréével. Számos ételkülönlegesség alapvető összetevője elsősorban a mediterrán és az ázsiai konyhában. Ilyen a paella, néhány rizottófajta és bizonyos curryk.
Ami jótékony hatását illeti, csökkenti a koleszterinszintet, az ajánlott mennyiséget nem túllépve a szívbarát fűszerek közé tartozik.
Talán épp drágasága, és termesztési korlátai miatt nem ismert igazán széles körben, de rajongói a világ minden részén akadnak, és így legalább megmaradhat igazi egzotikumnak. Legnagyobb termelője Irán, Európában pedig Spanyolországé a vezető szerep sáfrány előállításban.
Fotó:
pixabay.com
Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla
A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.
Hasznos gyümölcsök a téli időszakban
Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa
Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.
Teák az energikus és egészséges évkezdéshez
A boltok polcai roskadoznak a tea kínálat alatt, így van pár tippünk, hogy mivel kezdd az évet, hogy energiával és egészséggel teli legyél.