Menü

Hol vannak a nagypapák?

A kérdés két szempontból is érdekes. Egyrészről vajon megérik-e az unokák születését, egy olyan világban ahol az első szülés egyre későbbre tolódik. És vajon manapság változott-e a nagypapák szerepe, aktívabban vesznek-e részt az unokák nevelésében?

Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a nagymamák még a dédunokák születését is megérik, a nagypapák pedig van, hogy az unokák születését sem. A várható élettartam még mindig a nők számára jósol hosszabb idő eltöltését a családdal, unokákkal. Érdekesség azonban, hogy a fejlettebb nyugati országokban a nemek között csökken a várható korkülönbség. Ez főként az erősebb nem egészségesebb életvitelének köszönhető, például a dohányzás visszaszorulásának. Ugyanakkor a stresszes életstílus elterjedése, érrendszeri megbetegedések a férfiakat sújtják leginkább. Ezt bizonyítják azok a vizsgálatok is, melyek szerint a kolostorok viszonylag stresszmentes környezetében a nők és férfiak hasonló életkort érnek meg.

Másik nézete a kérdésnek, hogy a nagypapák szerepvállalása a családban változott-e az elmúlt időszakban. Nos, a szakemberek szerint az emancipáció a nagyszülőket is egyenjogúsítja, mára a nagypapa is fontos szereplővé lépett elő. Régen főként a nagymamák vállaltak nagyobb szerepet, az unokák gondozásában. Megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre inkább a nagypapák is kifejezetten várják az unokák megszületését, és aktívabb feladatkört töltenek be. Ez abból is adódhat, hogy eleve a szülői szerepek is változnak, az apák is aktívabb szerepet töltenek be a gyerekek nevelésében és gondozásában.

Mindkét szempontból (életkor és aktív szerepvállalás) látunk egy pozitív tendenciát, amely a nagypapa szerepet kiemeli a háttérből, és nagyobb jelentőséget kölcsönöz neki a család életében. Ugyanakkor van egy negatív folyamat is, manapság a nyugdíj korhatár kitolódik, a stresszes életvitel pedig rányomja bélyegét a férfiak egészségi állapotára. Ráadásul az egyre későbbre tolódó gyermekvállalás sem segíti a nagyszülőket abban, hogy szerepüket betöltsék. Összességében nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a nagyszülői szerepkörnek is fontos funkciója van az életben. Reméljük, a címben feltett kérdésünkre pedig, egyre inkább az lesz a válasz, hogy hol is lehetnének (a nagypapák) máshol, mint velünk. 

Fotó:
pixabay.com

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt

A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”