Menü

Hol vannak a nagypapák?

A kérdés két szempontból is érdekes. Egyrészről vajon megérik-e az unokák születését, egy olyan világban ahol az első szülés egyre későbbre tolódik. És vajon manapság változott-e a nagypapák szerepe, aktívabban vesznek-e részt az unokák nevelésében?

Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a nagymamák még a dédunokák születését is megérik, a nagypapák pedig van, hogy az unokák születését sem. A várható élettartam még mindig a nők számára jósol hosszabb idő eltöltését a családdal, unokákkal. Érdekesség azonban, hogy a fejlettebb nyugati országokban a nemek között csökken a várható korkülönbség. Ez főként az erősebb nem egészségesebb életvitelének köszönhető, például a dohányzás visszaszorulásának. Ugyanakkor a stresszes életstílus elterjedése, érrendszeri megbetegedések a férfiakat sújtják leginkább. Ezt bizonyítják azok a vizsgálatok is, melyek szerint a kolostorok viszonylag stresszmentes környezetében a nők és férfiak hasonló életkort érnek meg.

Másik nézete a kérdésnek, hogy a nagypapák szerepvállalása a családban változott-e az elmúlt időszakban. Nos, a szakemberek szerint az emancipáció a nagyszülőket is egyenjogúsítja, mára a nagypapa is fontos szereplővé lépett elő. Régen főként a nagymamák vállaltak nagyobb szerepet, az unokák gondozásában. Megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre inkább a nagypapák is kifejezetten várják az unokák megszületését, és aktívabb feladatkört töltenek be. Ez abból is adódhat, hogy eleve a szülői szerepek is változnak, az apák is aktívabb szerepet töltenek be a gyerekek nevelésében és gondozásában.

Mindkét szempontból (életkor és aktív szerepvállalás) látunk egy pozitív tendenciát, amely a nagypapa szerepet kiemeli a háttérből, és nagyobb jelentőséget kölcsönöz neki a család életében. Ugyanakkor van egy negatív folyamat is, manapság a nyugdíj korhatár kitolódik, a stresszes életvitel pedig rányomja bélyegét a férfiak egészségi állapotára. Ráadásul az egyre későbbre tolódó gyermekvállalás sem segíti a nagyszülőket abban, hogy szerepüket betöltsék. Összességében nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a nagyszülői szerepkörnek is fontos funkciója van az életben. Reméljük, a címben feltett kérdésünkre pedig, egyre inkább az lesz a válasz, hogy hol is lehetnének (a nagypapák) máshol, mint velünk. 

Fotó:
pixabay.com

Só a háztartásban, nem csak a tányéron

A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.

Kapszulagardrób télre, avagy kombinálható alapdarabok

Sokan vannak úgy, hogy tele a ruhásszekrény, a felét nem is hordják, lassan kimennek a divatból, de ragaszkodnak egyes darabokhoz, pedig kevés ruhából is lehet klassz ruhatárat fenntartani.

Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások

A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?