Egy hetet sem pihentünk a nyáron
- Dátum: 2013.09.09., 12:30
- balaton, nyaralás, szállás.hu, üdülés, vendégéjszaka
Egyre kevesebben utaznak el egy egész hétre nyaralni, a magyarok többsége csak 3-4 éjszakára foglalt belföldi szállást az idei nyáron, de a kánikula kárpótolta a szállásadókat a hideg tavaszért – derült ki a Szallas.hu nyári statisztikáiból. Már minden ötödik foglaláskor SZÉP-kártyával fizettünk, a legnépszerűbb úti cél pedig Siófok volt.
Jelentősen, 4-5 százalékkal csökkent a hat vagy hét éjszakára szóló belföldi szállásfoglalások aránya az előző év nyarához képest a Szallas.hu statisztikái szerint. „A magyarok kétharmada csak hosszú hétvégére foglalt szállást az idei főszezonban, úgy tűnik, a tehetősebbek is inkább többször rövidebb időre utaznak el” – magyarázta az eredményeket Szigetvári József, a portál ügyvezetője. Az átlagos foglalás az idei nyáron 3 vendégéjszakára szólt, és 50 000 forintba került.

Megugrott ugyanakkor a SZÉP-kártya felhasználásának aránya: a Szallas.hu statisztikái alapján a főszezonban minden ötödik szállást így fizettek ki. „A SZÉP-kártyával fizetők ráadásul többet költöttek szállásra, az átlagos foglalási érték 57 000 forint volt, a szállásadóknak tehát megéri ilyen fizetési lehetőséget biztosítaniuk” – tette hozzá Szigetvári József. A tavalyi nyárhoz képest 5 százalékkal növekedett az együtt utazók száma, valószínűleg a költséghatékonyságot szem előtt tartva mentek együtt nyaralni nagyobb társaságok.
Budapestről balatoni apartmanba vágynak
A portál ügyvezetője szerint nyáron mindig az apartmanok és vendégházak keresettebbek, idén például csak a nyaralók 40 százaléka választott valamilyen szállodát. „A tapasztalataink szerint azonban a hoteltulajdonosok is jó szezont zártak. A hosszú kánikula kárpótolt a hideg tavaszért, július közepétől augusztus 20-ig a Balaton partján és a népszerű fürdővárosokban a szállodák is teltházzal üzemeltek” – mondta Szigetvári József. Az ügyvezető hozzátette, hogy az adatok alapján éves szinten 8 százalékos növekedést jósol 2013-ra a belföldi szálláspiacon.
A statisztikák szerint a legtöbben Budapestről utaztak nyaralni, a főváros után Debrecen, Győr, Miskolc, illetve Szeged „adta” a legtöbb belföldi vendéget. Budapest a legnépszerűbb célpontok listáján is a hetedik helyen áll, a nyár legnagyobb nyertese azonban kétségkívül a balatoni régió volt: a foglalások alapján a legnépszerűbb utazási célpontoknál tízből öt található a magyar tenger partján.
„Az Év Szállása verseny jelenlegi állása azonban kicsit más képet mutat: a települések közötti harcban a harmadik helyre küzdötte fel magát Csesznek, és Szeged is sokat javított helyezésén, míg Balatonfüred és Siófok veszített pozíciójából” – jegyezte meg Szigetvári József. A versenyben jelenleg Hajdúszoboszló áll az élen, de a szavazás november közepéig tart, így még változhat az Év Turisztikai Települése címért versengők sorrendje.
Forrás:
SAKKOM Interaktív
Fotó:
pixabay.com
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?