A tisztább látás érdekében
- Dátum: 2013.09.08., 20:50
- betegség, homályos látás, látás, szürkehályog, veszély, viszketés
Zavaros vagy homályos látás, elhalványuló színek, rossz éjszakai látás, kettős vagy többes látás – íme néhány alapvető tünet, ami a szürkehályog kialakulását jelzi.
Alapvetően az idősebb korosztály betegsége, ma már azonban egyre fiatalabb korban is előfordul. Kialakulásában szerepet játszhat a cukorbetegség, a napsugárzás, és különböző autoimmun betegségek. Alattomos lehet a betegség, mivel fokozatosan alakul ki, hozzászokva nem vesszük észre a látásunk radikális leromlását.

Egyetlen megoldás a műtéti beavatkozás, ami véglegesen orvosolja a problémát. Másodlagos homály még kialakulhat a műtét után is, de az nem okoz komoly problémát és kezelhető lézeres beavatkozással. Érdekesség, hogy a szemhályog műtét a leggyakrabban elvégzett orvosi beavatkozások közé tartozik, évente közel hatvanezerszer végzik el Magyarországon ezt a szemészeti kezelést. Ez a magas szám jelzi, hogy sokakat érintő probléma, elhanyagolása pedig súlyos következményekkel járhat.
Tulajdonképpen a szemlencse elszürküléséről van szó, ami optikai akadályként rossz, homályos látást okoz. Ez pedig egy idő után komolyabb tájékozódási és koordinációs problémákat idéz elő, ami megnehezíti a mindennapi teendők elvégzését.
Tévhit, hogy a szemszín befolyásolja a betegség kialakulását, a világos szeműek esetében sem nagyobb a kockázat a szürkehályog kialakulására. Az sem igaz, hogy a betegség örökölhető, egyedül olyan esetekben, amikor valamilyen anyagcserezavar okozza.
Összességében a hatvan éves kor után alakul ki ez a betegség a leggyakrabban, ezért ezen életkor felett kétévente javasolt a szűrővizsgálat elvégzése.
Fotó:
pixabay.com
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.
NEAT-faktor, hallottál már róla?
Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?
Amikor az orrunk kiszárad: a dugulás mögött nem mindig a váladék áll
A hidegebb hónapok beköszöntével egyre többen tapasztalják, hogy nehezebben kapnak levegőt az orrukon keresztül. Ilyenkor sokan automatikusan náthára vagy allergiára gyanakodnak, pedig előfordulhat, hogy egészen más áll a háttérben: az orrnyálkahártya kiszáradása. A kellemetlen érzés akár jelentős orrdugulást is okozhat, még akkor is, ha alig van váladék az orrban.