A tisztább látás érdekében
- Dátum: 2013.09.08., 20:50
- betegség, homályos látás, látás, szürkehályog, veszély, viszketés
Zavaros vagy homályos látás, elhalványuló színek, rossz éjszakai látás, kettős vagy többes látás – íme néhány alapvető tünet, ami a szürkehályog kialakulását jelzi.
Alapvetően az idősebb korosztály betegsége, ma már azonban egyre fiatalabb korban is előfordul. Kialakulásában szerepet játszhat a cukorbetegség, a napsugárzás, és különböző autoimmun betegségek. Alattomos lehet a betegség, mivel fokozatosan alakul ki, hozzászokva nem vesszük észre a látásunk radikális leromlását.

Egyetlen megoldás a műtéti beavatkozás, ami véglegesen orvosolja a problémát. Másodlagos homály még kialakulhat a műtét után is, de az nem okoz komoly problémát és kezelhető lézeres beavatkozással. Érdekesség, hogy a szemhályog műtét a leggyakrabban elvégzett orvosi beavatkozások közé tartozik, évente közel hatvanezerszer végzik el Magyarországon ezt a szemészeti kezelést. Ez a magas szám jelzi, hogy sokakat érintő probléma, elhanyagolása pedig súlyos következményekkel járhat.
Tulajdonképpen a szemlencse elszürküléséről van szó, ami optikai akadályként rossz, homályos látást okoz. Ez pedig egy idő után komolyabb tájékozódási és koordinációs problémákat idéz elő, ami megnehezíti a mindennapi teendők elvégzését.
Tévhit, hogy a szemszín befolyásolja a betegség kialakulását, a világos szeműek esetében sem nagyobb a kockázat a szürkehályog kialakulására. Az sem igaz, hogy a betegség örökölhető, egyedül olyan esetekben, amikor valamilyen anyagcserezavar okozza.
Összességében a hatvan éves kor után alakul ki ez a betegség a leggyakrabban, ezért ezen életkor felett kétévente javasolt a szűrővizsgálat elvégzése.
Fotó:
pixabay.com
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes
Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.