Menü

A fiatalok egyre korábban nyúlnak a dohánytermékekhez?

Korábban egy indonéz kisfiú története sokkolta a világot, aki 18 hónapos korában próbálta ki először a cigarettát, függővé vált, és végül TBC-s lett.

Ez a történet valóban figyelem felhívó, de nézzük a hazai helyzetet! A statisztikák szerint Magyarországon a lányok 11 %-a, a fiúknak pedig 17%-a 5. osztályban szívja el az első szál cigarettát. A 11. osztályosok 30%-a már aktív, függő dohányos.

Az adatok alapján egyből megválaszolhatnánk a címben feltett kérdésünket. De az mindenképpen elhamarkodott lenne. A fiatalkori dohányzás, szenvedélybetegség komoly probléma, amivel nem lehet eleget foglalkozni. Ugyanakkor nem az a fő cél, hogy különböző statisztikai adatokkal sokkolva a társadalmat, siránkozzunk a mai generáció korai romlásán.

Egyáltalán nem mai probléma a fiatalkori dohányzás, ez korábbi generációkban még inkább jelen volt. A fiatalkori dohányzásnak más funkciója van, például a közösséghez tartozás egyik eszközeként értelmeződik, és a népszerűséghez vezető útként is megjelenhet.

Pusztán a cigaretta kipróbálása nem vezet feltétlenül végzetes következményekhez. Adott idő elteltével azonban a dohányzás negatív élettani hatásai elkerülhetetlenek.

Az elrettentés technikája (például sokkoló képek a cigis dobozokon) nem feltétlenül működik. Mint sok minden másban, ebben is a családban történő értékformálás folyamatában kereshetjük a kulcsszót. Ez nem azt jelenti, hogy ha a szülő dohányzik, akkor egyértelműen negatív mintát mutatva, gyermekét is a függőségbe sodorja. A minta kulcsfogalom, de főként olyan értelemben, hogy a családban milyen jelentőséget tulajdonítanak például a dohányzásnak. Ha a szülők főleg konfliktus helyzetekben gyújtanak rá, a gyerek szemében feszültségoldó eszközként értelmeződik a cigaretta. Később helytelen módon problémamegoldás bevett gyakorlataként jelentkezhet a gyerek életében is. Ugyanakkor az is lehet, hogy a szülőknek egyszerűen egy megrögzött szokásáról van szó, de nem tulajdonítanak neki jelentőséget, ebben az esetben bár dohányoznak, nem feltétlenül közvetítenek determináló hatású negatív mintát a gyerekük számára.

Fotó:
pixabay.com

Miért dagad be a láb a hőségben – és mit tehetünk ellene?

A nyári forróság nemcsak fáradtságot, fokozott izzadást és folyadékvesztést okozhat, hanem sokak számára egy kellemetlen, mégis gyakori problémát is: a lábak és bokák megduzzadását. Sokan tapasztalják, hogy estére szűkebb lesz a cipőjük, feszül a bőrük, vagy nehezebbnek érzik a lábaikat.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.