Menü

A fiatalok egyre korábban nyúlnak a dohánytermékekhez?

Korábban egy indonéz kisfiú története sokkolta a világot, aki 18 hónapos korában próbálta ki először a cigarettát, függővé vált, és végül TBC-s lett.

Ez a történet valóban figyelem felhívó, de nézzük a hazai helyzetet! A statisztikák szerint Magyarországon a lányok 11 %-a, a fiúknak pedig 17%-a 5. osztályban szívja el az első szál cigarettát. A 11. osztályosok 30%-a már aktív, függő dohányos.

Az adatok alapján egyből megválaszolhatnánk a címben feltett kérdésünket. De az mindenképpen elhamarkodott lenne. A fiatalkori dohányzás, szenvedélybetegség komoly probléma, amivel nem lehet eleget foglalkozni. Ugyanakkor nem az a fő cél, hogy különböző statisztikai adatokkal sokkolva a társadalmat, siránkozzunk a mai generáció korai romlásán.

Egyáltalán nem mai probléma a fiatalkori dohányzás, ez korábbi generációkban még inkább jelen volt. A fiatalkori dohányzásnak más funkciója van, például a közösséghez tartozás egyik eszközeként értelmeződik, és a népszerűséghez vezető útként is megjelenhet.

Pusztán a cigaretta kipróbálása nem vezet feltétlenül végzetes következményekhez. Adott idő elteltével azonban a dohányzás negatív élettani hatásai elkerülhetetlenek.

Az elrettentés technikája (például sokkoló képek a cigis dobozokon) nem feltétlenül működik. Mint sok minden másban, ebben is a családban történő értékformálás folyamatában kereshetjük a kulcsszót. Ez nem azt jelenti, hogy ha a szülő dohányzik, akkor egyértelműen negatív mintát mutatva, gyermekét is a függőségbe sodorja. A minta kulcsfogalom, de főként olyan értelemben, hogy a családban milyen jelentőséget tulajdonítanak például a dohányzásnak. Ha a szülők főleg konfliktus helyzetekben gyújtanak rá, a gyerek szemében feszültségoldó eszközként értelmeződik a cigaretta. Később helytelen módon problémamegoldás bevett gyakorlataként jelentkezhet a gyerek életében is. Ugyanakkor az is lehet, hogy a szülőknek egyszerűen egy megrögzött szokásáról van szó, de nem tulajdonítanak neki jelentőséget, ebben az esetben bár dohányoznak, nem feltétlenül közvetítenek determináló hatású negatív mintát a gyerekük számára.

Fotó:
pixabay.com

Mi befolyásolja valójában az őszülés ütemét?

Az ősz hajszálak megjelenését sokan automatikusan az öregedés első jelének tekintik, pedig a folyamat jóval összetettebb annál, mint hogy pusztán az idő múlására vezessük vissza. Nem ritka, hogy valaki már a húszas éveiben felfedez néhány ősz szálat.

Folsav nem csak kismamáknak – amit felnőttként is érdemes tudni róla

Nemrég egy beszélgetés közben a kolléganőm teljesen meglepődött, amikor szóba került, hogy rendszeresen szedek folsavat. Az első reakciója az volt: „De hát nem vagy terhes, akkor miért?” Ez a kérdés egyébként nagyon gyakori, és jól mutatja, mennyire él a köztudatban az a tévhit, hogy a folsav kizárólag várandósság alatt fontos. Pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb.

A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai

Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.

Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei

Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.