Menü

A fiatalok egyre korábban nyúlnak a dohánytermékekhez?

Korábban egy indonéz kisfiú története sokkolta a világot, aki 18 hónapos korában próbálta ki először a cigarettát, függővé vált, és végül TBC-s lett.

Ez a történet valóban figyelem felhívó, de nézzük a hazai helyzetet! A statisztikák szerint Magyarországon a lányok 11 %-a, a fiúknak pedig 17%-a 5. osztályban szívja el az első szál cigarettát. A 11. osztályosok 30%-a már aktív, függő dohányos.

Az adatok alapján egyből megválaszolhatnánk a címben feltett kérdésünket. De az mindenképpen elhamarkodott lenne. A fiatalkori dohányzás, szenvedélybetegség komoly probléma, amivel nem lehet eleget foglalkozni. Ugyanakkor nem az a fő cél, hogy különböző statisztikai adatokkal sokkolva a társadalmat, siránkozzunk a mai generáció korai romlásán.

Egyáltalán nem mai probléma a fiatalkori dohányzás, ez korábbi generációkban még inkább jelen volt. A fiatalkori dohányzásnak más funkciója van, például a közösséghez tartozás egyik eszközeként értelmeződik, és a népszerűséghez vezető útként is megjelenhet.

Pusztán a cigaretta kipróbálása nem vezet feltétlenül végzetes következményekhez. Adott idő elteltével azonban a dohányzás negatív élettani hatásai elkerülhetetlenek.

Az elrettentés technikája (például sokkoló képek a cigis dobozokon) nem feltétlenül működik. Mint sok minden másban, ebben is a családban történő értékformálás folyamatában kereshetjük a kulcsszót. Ez nem azt jelenti, hogy ha a szülő dohányzik, akkor egyértelműen negatív mintát mutatva, gyermekét is a függőségbe sodorja. A minta kulcsfogalom, de főként olyan értelemben, hogy a családban milyen jelentőséget tulajdonítanak például a dohányzásnak. Ha a szülők főleg konfliktus helyzetekben gyújtanak rá, a gyerek szemében feszültségoldó eszközként értelmeződik a cigaretta. Később helytelen módon problémamegoldás bevett gyakorlataként jelentkezhet a gyerek életében is. Ugyanakkor az is lehet, hogy a szülőknek egyszerűen egy megrögzött szokásáról van szó, de nem tulajdonítanak neki jelentőséget, ebben az esetben bár dohányoznak, nem feltétlenül közvetítenek determináló hatású negatív mintát a gyerekük számára.

Fotó:
pixabay.com

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?