Menü

Tartósítószer nélkül

  • Dátum: 2013.07.17., 11:15

A nyár ízeit a befőzéssel próbáljuk átmenteni a hideg hónapokra és a kora tavaszra. Itt van ennek a szezonja, azonban igyekezzünk egészségünk érdekében minél kevesebb cukrot használni, és kerüljük a tartósítószereket.

Dédanyáink idejében bizony még nem lehetett a boltban szalicilt, vagy nátrium-benzoátot kapni, mégis isteni finom lekvárokat, dzsemeket, szörpöket, befőtteket készítettek. Nincs különösebb titok, csupán a megfelelő higiénia.

Nagyon fontos, hogy mindig teljesen tiszta és egészséges gyümölcsöt használjunk fel a lekvár- és egyebek készítésekor. Az üvegeket pedig forró vízben fertőtleníteni kell. Ennek több módja is akad - a kifőzés az egyik. Ilyenkor az üvegeket helyezzük egy lábasba és öntsünk rájuk annyi vizet, hogy teljesen ellepje őket. A víz forrásától számítva legalább egy-két percig főzzük az üvegeket. Ezután próbáljuk meg úgy kihalászni őket, hogy kézzel ne érjünk hozzájuk. Csepegtessük le őket, s máris jöhet bele a lekvár. Akinek ez túl macerás, az jó alaposan mossa el az üvegeket, majd alkoholos oldattal öblítse ki azokat. Ezután már csak egy forró vizes öblögetés következik.

Létezik egy harmadik módszer is. Az alaposan elmosott üvegeket helyezzük egy tepsire, majd toljuk a sütőbe 150-175 fokra beállítva. Amikor az üvegek megszáradtak, akkor kivehetjük őket, hiszen sterilek.

Sokan úgy vélik, hogy megfelelő mennyiségű cukor szükséges ahhoz, hogy a különböző befőzni valókat tartósítsák. Ez nem igaz. Megfelelő hőhatás kell, hogy a különböző baktériumokat, élesztő- és penészgombákat elpusztítsa, illetve olyan lezárás, ami megakadályozza ezek bejutását.

Ha már az üvegek sterilek és tiszták, megfőzhetjük a lekvárt, amibe teljesen felesleges tartósítószert tenni és cukrot is csak annyit használjunk, ami az egyéni ízvilágunknak megfelel. Sajnos még mindig nagyon drága a nyírfacukor, vagy a xylit, amiknek a glikémiás indexe nagyon alacsony, vagy nulla. Ezekkel lehetne helyettesíteni a fehér méregként is jegyzett fehércukrot.

Legyünk nagyon óvatosak, hiszen egyes penészgomba fajok mérget termelhetnek, amelyek benne maradhatnak a lében, vagy a gyümölcshúsban is annak ellenére, hogy eltávolítjuk a penészréteget.

A másik titka a tartósításnak a csírátlanítás, vagyis a száraz dunszt. Ez azt jelenti, hogy miután forrón betöltöttük az üvegeket, lezártuk őket, párnákkal, takarókkal megrakott kis fészekbe helyezzük őket fejjel lefelé fordítva. Vastagon betakarjuk őket, majd egy hét múlva, amikor az üvegek már szobahőmérsékletűek elhelyezzük őket a szekrényben, vagy a kamrában.

Fotó:
sxc.hu

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?