Füstölő: ősidők óta használjuk
- Dátum: 2013.02.23., 12:54
A füstölőt őseink általában megszentelt helyek megtisztítására, vallási szertartások alkalmával használták. A mai ember számára is nagy jelentőséggel bír, hiszen nemcsak remek illatot ad, hanem az égetés során felszabaduló anyagok jó hatással vannak a szervezetünkre, segítenek ellazulni, meditálni.
A füstölő olyan illatanyag, amelyet bizonyos fűszerből, vagy illatos fából párologtatnak ki égetéssel. Számtalan alakú összetételű füstölő létezik, a hagyományos 10 centiméteres pálcika alakútól, egészen az öt méteres magasságú, hatalmas fatörzsön át, a por alakban kaphatóig. Nálunk a legismertebb a pálcika alakú, amely az égése során egyenletesen bocsájtja ki a levegőbe az illatát. Kisebb helyiségekbe, szobákba, irodákba ajánlott a használata. A spirális, tekercs formájú füstölő hosszabb ideig is ég, nagyjából két óra az égési időtartama. Akad még kúpalakú, ami gyorsan elfogy, de vásárolhatunk még füstölő port, sodrott, mártott, vagy körkörös, csiga alakút is.
A füstölőgyártás központja India, ahol a különböző nagyságú bambuszpálcikákat füstölőpasztába csavarják, Leggyakrabban három-négy féle fűszer-, vagy gyógynövényből készítik el ezt a pasztát. Az illatanyagot legtöbbször sáfrányból, mirhából, pézsmából, szantálfából, teafából, canabisból, levendulából, jázminból, illetve ilang-ilangból nyerik ki.
A Tibetben készült füstölők igen különlegesnek mondhatók, mert ezek legalább 25-30 féle gyógynövényből készülnek, így a szervezet stimulálására, gyógyítására is alkalmasak, hatásuk egyedülálló.
Japánban is gyakran használnak füstölőt, a teaceremónia elengedhetetlen kelléke, illetve a buddhista szertartások fontos része.
A füstölők használata egyébként a legősibb időkig visszavezethető: különböző vallási szertartások, vagy megszentelt helyek megtisztítására használták. Ősi hiedelem ugyanis, hogy bizonyos illatok, szagok vonzzák a jó szellemeket, bizonyosak pedig taszítják a rosszakat. Régen úgy tartották, hogy a füstölő felszálló füstje a könyörgést, az imádságot az égig viszi.
De lássuk, melyik illat, miben segíti a testi-lelki felfrissülésünket, megújulásunkat.
A levendula helyre állítja a lelki egyensúlyt, eloszlatja a depressziót, a félelmet, segít az álmatlanság leküzdésében, erősíti az idegrendszert. A jázmin ugyancsak remek hatással van az idegállapotra, oldja a szorongást, testi-lelki lazítószer, ugyanakkor felfűti az érzelmeket. Az Ilang-ilang csillapítja a haragot, előremozdítja a pozitív érzelmeket, a meditációt, az elmélyülést, szeretetre, megértésre ösztönöz, növeli az érzékiséget. A szantál illata lecsillapítja a felkavarodott érzelmeket, használata nyitottá, megértővé tesz. Feléleszti a szunnyadó szellemiséget.
Fotó: sxc.hu
Tartós szépség kompromisszumok nélkül – hódít a sminktetoválás
Az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a sminktetoválás iránt, ami nem véletlen: a modern technikáknak köszönhetően ma már természetes hatású, esztétikus és hosszú távon is praktikus megoldást kínál mindazoknak, akik szeretnék leegyszerűsíteni a mindennapi szépítkezést.
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?
A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt
Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?
A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?