Menni vagy nem menni? Ez itt a kérdés
- Dátum: 2013.01.31., 14:09
„A mi korunkban ilyet nem lehetett, de maguknak könnyű. Menjenek, míg fiatalok, mosogassanak, legyenek szobalányok, könnyen félre rakhatnak, és hamar kaphatnak rendes állást is.”- Nemrég egy idősebb hölgy ajánlotta nekem és páromnak, hogy külföldön teremtsünk jövőt.
Sajnos a mai világban már tényleg el kell gondolkoznunk, menni vagy nem menni? Mindkettő mellett annyi érv van. A legtöbb ismerősöm vagy jelenleg is kint él külföldön, vagy már élt kint és a tapasztalatok azt mutatják, hogy anyagi okokból mindenképp megéri, ebben mindegyikük egyetért. Egy barátom pincérként Angliában körülbelül annyi fizetést kapott, mint itthon egy étteremvezető. Minden hónapban tudott félretenni, még úgy is, hogy az albérletet, étkezést, szórakozást, nagy mennyiségű ruhát és műszaki cikkeket vásárolt, mert ott az ottani fizetéshez képest szinte potom pénz.

De vannak, akiket nem elégít ki, hogy többet keresnek vagy félreraknak, nem kárpótolja őket az otthon hagyott családtagok és barátok miatt. Nehéz lehet hosszabb időre magunk mögött hagyni az eddigi életünket. Az ismert helyeket, kedvenc kávézót, a várost, ahol felnőttünk...Teljesen új helyen, felnőtt fejjel kell kiépíteni egy olyan közösséget, ahol jól érezzük magunkat, mert anélkül bizony nem megy. Ha valahol nem érezzük jól magunkat, bizony a teljesítőképességünk is bánja. Persze vannak, akik csak azért is megmutatják, hogy őket utálhatják, akkor is a lehető legjobban dolgoznak, a legtöbb embert lehangolja, ha érzi a feszültséget és a negatív hozzáállást.
Magyarországon általánosan a helyzet nem túl rózsás, általában diploma után fél-egy évet számolhatunk, hogy sikerül elhelyezkedni. Persze itt is akadhatnak kivételek, akik szerencsések, azoknak sikerül olyan gyakorlati helyet találni egyetem alatt, ahova a diploma megszerzése után fel is veszik őket. Sajnos nem mindegyik cég gondolkodik így, vagy engedheti meg magának, ilyenkor legalább referenciaként jól mutat az önéletrajzban.

Az állam annak megakadályozás érdekében, hogy az államilag finanszírozott hallgatók külföldön dolgozzanak diploma után, szerződés köttetett minden hallgatóval, akinek tanulmányait az állam fizeti, az a diplomaszerzést követő „húsz éven belül az általa állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni, fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni köteles”. Amennyiben a hazai munkaviszony nem valósul meg, a hallgató köteles visszafizetni adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított állami ösztöndíjnak a visszatérítés esedékessé válásának naptári félévét megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét a Magyar Államnak. Ez is egy megoldás. De én, személy szerint, még mindig azon gondolkozom, hogy tudnék itthon maradni úgy, hogy közben a jövendő családomnak meg tudjam alapozni a jövőjét. Talán egyszerűbb lenne kimenni, de én még mindig várom, hogy lesz majd egy olyan megoldás, amivel itthon is el lehet ezt érni.
Írta: Horváth Barabara
Fotó: sxc.hu
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.