Menü

Kertészkedés, mint a nagyszüleim sportja

A mozgás az egyik legfontosabb tényezője az egészséges életmódnak. De ez alatt nem feltétlenül kell feltétlen és kizárólagosan a konditermi edzésre vagy félmaraton lefutására gondolni: minden más mozgás is számít. Amikor a szüleimnek megemlítem, hogy sportolhatnának, biciklizhetnének, sétálhatnának többet, mindig azt a választ kapom, hogy a kertészkedés az ő testedzésük. S való igaz, a kertészkedés is tökéletes aktivitásforma.

Több mozgás - hosszabb élet!

Kutatások szerint 3-7 évvel tovább élhetnek azok, akik aktív életmódot folytatnak. A mozgással csökkenthetünk számos betegség kialakulásának kockázatát.

Manapság már a lakosság nagyobb része városokban él, lakótelepeken lakik, egyre távolabb a természettől, kerti munkáktól, pedig egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kert jelentősen hozzájárulhat az egészségünkhöz és a jó közérzetünkhöz, valamint a mentális állapotunkat is javítja.

A kertészkedés fizikai munka, mely egyben testmozgás is, mely jó hatással van a testünkre, csökken tőle a túlsúly, nő az állóképesség. A kerti munkák általában minimum 30-40 percig tartanak, de lehet egy vagy több óra is.

A fizikai tevékenységek végzése segít idősebb korunkban is megőrizni az izomerőt és a csontsűrűséget. Edzi az érrendszert, javítja a szív és a tüdő kapacitását, valamint az egyensúlyt. Arról nem is beszélve, hogy kertészkedés egyben egy egészségesebb étrendet is jelent, hiszen az élelmiszer-termelés magával hozza a nagyobb zöldség és gyümölcs fogyasztást, ebből kétségtelenül többet esznek a kertészkedők és azok családjai.

Még ennél is nagyobb előny, hogy a kertészkedés kifejezetten javíthatja az emberek hangulatát.

Megemlíthető, hogy a kinti munka kiváló D-vitamin-forrás, hiszen lehetővé teszi, hogy sok D-vitamint tudunk felvenni bőrünkön keresztül, ami erősíti a csontokat és az immunrendszert. Már egy rövid séta vagy egy kis kerti munka is segít mérsékelni a vércukorszintet, serkenti az emésztést, erősíti az immunrendszert, csökkenti a trigliceridszintet, számos betegséggel szemben preventív hatású és nem utolsósorban javítja a hangulatot.

Hogy javítja a kertészkedés az agyi funkciókat?

Nos, a kognitív funkciók javulása kapcsolódik a kerthez, hiszen gondolkodást, tervezést igényel a kerti munka, ez pedig serkenti az agyi funkciókat, a memóriát, a demencia elleni küzdelmet.

Ez a szabadidős tevékenység szinte bárkinek elérhető, ráadásul egy olyan mozgásforma, melyhez nem kell sem edzőterembe menni, sem drága eszközökre költeni.

Az egész napos ülőmunka, a városi zaj után mindenkinek jól esik a friss levegőn tartózkodni, egészséges könnyed mozgást végezni, élvezni a napsütést. A kerti teendők ezt pont meg tudják adni mindenkinek, aki a szabad levegőn való tartózkodás e módját választja.

Milyen sportszakkört válasszunk a gyereknek?

Az iskolakezdés nemcsak a tanórák és a tankönyvek világát hozza el a fiatalok számára, hanem egyben a sportélet újra indulását is. A nyári szünet után ismét megtelnek a sportpályák, csarnokok és uszodák: kezdődnek a délutáni sportkörök, edzések, és a bajnokságokban is felpörög az idény.

Hogyan készüljünk fel biztonságosan a túrázásra?

A természetjárás egyik legnagyobb előnye, hogy bárki számára elérhető, és nem igényel különleges felszerelést vagy tanfolyamot. Mégis érdemes néhány alapvető dologra figyelni, hogy a kirándulás élménye ne váljon kellemetlenné.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Hova érdemes kirándulni a nyári szezon után?

Az augusztus vége nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk a pihenésről. Sőt, sokan épp szeptembertől keresnek lehetőségeket, amikor elcsendesednek a strandok, enyhül a hőség és a szállások ára is kedvezőbbé válik. Ilyenkor több közeli és távolabbi célpont is remek választás lehet a külföldre vágyóknak.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.