Menü

Tippek friss egyetemistáknak

Szeptembertől egy új tanév indul minden oktatási intézményben, most azonban kifejezetten azokhoz szeretnék szólni, akik ebben az évben kezdik el egyetemi tanulmányaikat. Az általános -, illetve középiskolához képest ez egy szinte teljesen más típusú iskola, hiszen itt már előadások, illetve gyakorlatok vannak, és a hallgatók saját maguknak készítik el az órarendjüket. Sok órára a bejárás nem kötelező, és teljesen másképp történik a számonkérés, legtöbbször, csak vizsgaidőszakban kell prezentálnunk a megszerzett tudást, így az időbeosztás is a diákra van bízva. Ehhez az új élethelyzethez gyűjtöttem most össze néhány tippet, ami segíthet a gördülékenyebb szemeszter kezdésben.

Kövessük be az adott egyetem, illetve tanszék közösségi oldalait ahová felvettek bennünket, illetve próbáljuk megérdeklődni, hogy létezik-e már valamilyen platformon csoport, aminek a leendő szaktársaink részesei. Bizonyos egyetemek lehetőséget nyújtanak egyfajta mentorálási programra is, ahol a gólyák kapnak maguk mellé egy felsőbb évest, aki segít nekik az egyetem első néhány hónapjában felmerülő problémák megoldásában. Ezzel a lehetőséggel érdemes élni, hiszen akkor nem vagyunk teljesen magunkra utalva a sok új dologgal. A közösségi médián kívül általában az egyetem honlapján is megtalálhatjuk a fontos információkat, többek között például a gólyatáborral kapcsolatban, amennyiben szeretnénk részt venni.

A legtöbb gólya hallott már a rettegett Neptunról, ahol a tárgyakat kell felvenni. Amennyiben ezen sikerült túljutnunk, és sikeresen felvettük az órákat, az egyetem által meghirdetett tárgyfelvételi időszakban, jöhet a következő lépés. Bár az előadások nem kötelezőek, érdemes legalább az első héten minden órán megjelenni, hiszen a tanárok ilyenkor mondják el, mit fognak elvárni a félév során. Ezen kívül az első hetekben kapcsolatépítés szempontjából is hasznos lehet, hogyha nem maradunk le ezekről az előadásokról.

Az egyetem során kötelező elvégezni kettő félév testnevelést, amit érdemes minél hamarabb letudni, hiszen a legtöbb szakon az első év nem annyira nehéz, mint az utána következők. Tehát ha úgy látjuk, hogy nincs annyira sok óránk az első félévben, akkor érdemes lehet már ilyenkor megpróbálni bejutni valamiféle sportra.

Bár hirtelen egyszerűnek tűnhet az, hogy mindenből csak a vizsgaidőszakban kell készülni, de érdemes kidolgozni egy rendszert, amiben fokozatosan készülünk a szemeszter során minden tárgyból. Így nem történhet meg az, hogy a félév végén kapunk csak észbe, hogy nem fogjuk tudni teljesíteni az elvárásokat, mivel minden előadáshoz rengeteg tényanyag tartozik. Egy jól beosztott félév elő tudja segíteni azt, hogy a vizsgaidőszak elején ne legyünk túlzottan stresszesek.

Az egyetem kezdetekor nagyon sok új inger érhet minket, programok, órák, egyéb általunk szervezett tevékenységek, de fontos odafigyelni arra, hogy hagyjunk saját magunknak egy kis időt pihenni. Az adott esetben még költözéssel járó változás kihatással tud lenni a mentális egészségünkre, és hogyha nincsen elég időnk arra, hogy végig gondoljuk és feldolgozzuk magunkban a változásokat, akkor lehetséges, hogy pár hónapon belül ezek rossz közérzetet okoznak nekünk. Ezen kívül figyeljünk oda, hogy a bioritmusunkat és az életvitelünket ne borítsuk fel túlzottan az előtte lévő életstílusunkhoz képest, hiszen ez könnyen szorongáshoz vezethet.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?