Menü

Pajzsmirigy problémák: normál TSH mellett is lehet baj?

Sokan tévesen azt hiszik, hogy a pajzsmirigy betegségei egyszerű TSH érték meghatározásával mérhető és ebből diagnózis felállítható. Sajnos a TSH-érték önmagában kevés a pajzsmirigybetegségek megállapításához, ennél összetettebb vizsgálatokra van szükség.

A pajzsmirigy a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk. Az általa termelt hormon felelős a szervezet anyagcsere-folyamatainak megfelelő működésért.

A TSH sajnos nem elég egyedüli vizsgálatnak a pajzsmirigybetegségek felismeréséhez. Pajzsmirigybetegként az a tapasztalom, hogy a TSH körül az orvosok körében is vannak bizonytalanságok, már eleve a megfelelő érték kérdése sem egységes.

Mit mutat meg a TSH érték?

A TSH egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő, de szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, tehát alulműködik, amennyiben a TSH érték lényegesen csökkent, a normál tartománytól ilyen mértékben eltér, akkor pedig már fokozott működésről, azaz túlműködésről beszélhetünk. A fontos kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a TSH-értékünk „normális” . Mi az úgynevezett normál érték?

A TSH esetében a 0,4 és 2,5 közötti referencia tartományt tekintjük normál értéknek, a 0,1 és 0,4 közötti érték esetén túlműködésről beszélünk. Alulműködést 2,5 és 10 között állapítunk meg. Hangsúlyozni kell, hogy a számok csak irányt adóak és nem jelentenek diagnózist

A referenciatartomány meghatározásánál figyelembe kell venni az életkort. (a TSH szintje az életkorral nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)

Fontos azonban tudni - a teljesség igénye nélkül -, hogy nincs „kőbe vésett” normális érték. A pajzsmirigy nem megfelelő működése által okozott tünetek olyan sokfélék lehetnek, hogy a diagnosztizálás mindenképpen szakorvos feladata.

A laboratóriumi vizsgálatot minden esetben meg kell, hogy előzze a beteg panaszainak meghallgatása, az alkalmazott gyógyszerek áttekintése, a beteg alapos kikérdezése. A beteg vizsgálata és kezelése egyaránt holisztikus megközelítést igényel.

Ki kell hangsúlyozni egy fontos dolgot: normál TSH mellett is lehet baj, emiatt a TSH érték, ahogy fent említettük, önmagában nem elegendő a diagnózishoz. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy önmagában a TSH-szint ellenőrzése nem elég. A betegek jellemzően megnyugszanak, ha a laboreredményükön azt látják, hogy a TSH-szint a referenciatartományon belül mozog, pedig a teljes képhez egyéb vizsgálatokra is szükség van.

A pajzsmirigyműködés laboratóriumi vizsgálata ki kell, hogy terjedjen a pajzsmirigy hormonjainak (TSH, FT3, FT4) vérből történő mérésére, illetve manuális vizsgálatra, a beteg alapos kikérdezésére is.

A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai

Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.

Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei

Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.