Menü

Szezonális depresszió nyáron

A téli hónapokban könnyen lehangoltak lehetünk, és sok embernél akár szezonális depresszió formájában visszatérő jelenség lehet a többek között a sok alvás, motiválatlanság, és a fokozott étvágy. Ez egy általánosan ismert dolog, hiszen a sötét és hideg hónapok, még azokra is lehangolóan tudnak hatni, akik egyébként nem szenvednek semmiféle mentális zavartól, és kiegyensúlyozott életet élnek. Kevesebb a napos órák száma, és sokszor ez idő alatt munkaidő van, az időjárási viszontagságok miatt pedig kevesebbet tudunk kimozdulni, és kevesebb friss hozzávalóhoz jutunk főzéskor, így akár vitaminhiánytól is szenvedhetünk. Amit azonban kevesen tudnak, hogy a nyári hónapokban, amikor mindezek ellentét éljük át, ugyanúgy lehetséges, hogy szezonális depressziónk legyen.

Bár ez egy sokkal ritkább variáns, ugyanúgy előfordul, és mint téli társa, ezt is akkor lehet „állandó állapotnak” nevezni, hogyha legalább két évben egymás után megjelenik. A nyári szezonális depresszió esetében a jellemzőbb tünetek inkább az alvászavar, és a pihenés hiánya, feszültség, étvágytalanság, és adott esetben látványos fogyás. Emellett persze a standard depresszió bármelyik tünete megjelenhet, ez egyénileg eltérő és mindenképp szükség van rá, hogy szakember állapítsa meg a problémát.

A sok napfény ugyanúgy megzavarhatja a biológiai óránkat, mint az átlagnál kevesebb, így ez is problémákat okozhat a mindennapjainkban, nem beszélve arról, hogy a kánikula miatt szintén könnyen elzártnak érezhetünk bármilyen programlehetőséget, ami csak ront az egyébként is alacsony motiváción. A cirkadián ritmusunkat is felboríthatja a napos órák száma, amely az alvás ébrenlét rendezett működéséért felelős, így érthető miért az egyik leggyakoribb tünet az álmatlanság.

Ezen kívül lehetséges, hogy az életünk más terén átélt stressz, elégedetlenség, és extrém esetben traumák, az év felénél kezdenek el kibukni belőlünk rossz közérzetet okozva ezzel. Az egyik ilyen probléma lehet például a testképzavar, hiszen a hidegebb hónapokban több réteg ruhában járunk el otthonról, míg nyáron arra törekszünk, hogy minél kevésbé izzadjunk, illetve a strandon, vagy tengerparton fürdőruhában töltjük el az időt. Ilyenkor akaratlanul is felszínre törhetnek a magunkkal kapcsolatos problémáink, esetlegesen szorongást okozhat, hogyha másokhoz hasonlítjuk magunkat, akiket az utcán, vagy a strandon látunk.

Amennyiben komoly és hosszantartó tüneteket észlelünk magunkon, mindenképp érdemes beszélni erről a szeretteinkkel, illetve felkeresni szakembert, hogy segítséget kérjünk, hiszen minél korábban kezdünk el egy kezelést, annál könnyebben lendülhetünk túl a problémákon. Figyeljünk arra, hogy megfelelően aludjunk, és lehetőleg alakuljon ki egy rutin, amely során minden nap ugyanakkor fekszünk le aludni, és ébredünk fel reggel. Amennyiben nehézségek támadnak az elalvásnál, vannak növényi alapú teák és kapszulák, amik segítenek ebben, és nem károsak az egészségre.

Az egészséges étrend is fontos szerepet játszik abban, hogy mentálisan jobban érezzük magunkat, és a rendszerességet itt sem szabad elhanyagolni, figyeljünk oda, hogy tartsuk legalább a napi három étkezést! Mindenképp szakítsunk időt arra, hogy minőségi programokat szervezzünk szeretteinkkel, illetve legyen énidőnk a munka, vagy tanulás mellett!

Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba

Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?