Menü

Szezonális depresszió nyáron

A téli hónapokban könnyen lehangoltak lehetünk, és sok embernél akár szezonális depresszió formájában visszatérő jelenség lehet a többek között a sok alvás, motiválatlanság, és a fokozott étvágy. Ez egy általánosan ismert dolog, hiszen a sötét és hideg hónapok, még azokra is lehangolóan tudnak hatni, akik egyébként nem szenvednek semmiféle mentális zavartól, és kiegyensúlyozott életet élnek. Kevesebb a napos órák száma, és sokszor ez idő alatt munkaidő van, az időjárási viszontagságok miatt pedig kevesebbet tudunk kimozdulni, és kevesebb friss hozzávalóhoz jutunk főzéskor, így akár vitaminhiánytól is szenvedhetünk. Amit azonban kevesen tudnak, hogy a nyári hónapokban, amikor mindezek ellentét éljük át, ugyanúgy lehetséges, hogy szezonális depressziónk legyen.

Bár ez egy sokkal ritkább variáns, ugyanúgy előfordul, és mint téli társa, ezt is akkor lehet „állandó állapotnak” nevezni, hogyha legalább két évben egymás után megjelenik. A nyári szezonális depresszió esetében a jellemzőbb tünetek inkább az alvászavar, és a pihenés hiánya, feszültség, étvágytalanság, és adott esetben látványos fogyás. Emellett persze a standard depresszió bármelyik tünete megjelenhet, ez egyénileg eltérő és mindenképp szükség van rá, hogy szakember állapítsa meg a problémát.

A sok napfény ugyanúgy megzavarhatja a biológiai óránkat, mint az átlagnál kevesebb, így ez is problémákat okozhat a mindennapjainkban, nem beszélve arról, hogy a kánikula miatt szintén könnyen elzártnak érezhetünk bármilyen programlehetőséget, ami csak ront az egyébként is alacsony motiváción. A cirkadián ritmusunkat is felboríthatja a napos órák száma, amely az alvás ébrenlét rendezett működéséért felelős, így érthető miért az egyik leggyakoribb tünet az álmatlanság.

Ezen kívül lehetséges, hogy az életünk más terén átélt stressz, elégedetlenség, és extrém esetben traumák, az év felénél kezdenek el kibukni belőlünk rossz közérzetet okozva ezzel. Az egyik ilyen probléma lehet például a testképzavar, hiszen a hidegebb hónapokban több réteg ruhában járunk el otthonról, míg nyáron arra törekszünk, hogy minél kevésbé izzadjunk, illetve a strandon, vagy tengerparton fürdőruhában töltjük el az időt. Ilyenkor akaratlanul is felszínre törhetnek a magunkkal kapcsolatos problémáink, esetlegesen szorongást okozhat, hogyha másokhoz hasonlítjuk magunkat, akiket az utcán, vagy a strandon látunk.

Amennyiben komoly és hosszantartó tüneteket észlelünk magunkon, mindenképp érdemes beszélni erről a szeretteinkkel, illetve felkeresni szakembert, hogy segítséget kérjünk, hiszen minél korábban kezdünk el egy kezelést, annál könnyebben lendülhetünk túl a problémákon. Figyeljünk arra, hogy megfelelően aludjunk, és lehetőleg alakuljon ki egy rutin, amely során minden nap ugyanakkor fekszünk le aludni, és ébredünk fel reggel. Amennyiben nehézségek támadnak az elalvásnál, vannak növényi alapú teák és kapszulák, amik segítenek ebben, és nem károsak az egészségre.

Az egészséges étrend is fontos szerepet játszik abban, hogy mentálisan jobban érezzük magunkat, és a rendszerességet itt sem szabad elhanyagolni, figyeljünk oda, hogy tartsuk legalább a napi három étkezést! Mindenképp szakítsunk időt arra, hogy minőségi programokat szervezzünk szeretteinkkel, illetve legyen énidőnk a munka, vagy tanulás mellett!

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.