Menü

TSH mellett alacsony hízás

A TSH, a pajzsmirigy (Thyroidea) Stimuláló Hormon, amit az agyalapi mirigy termel. Ez a TSH hormon szabályozza a pajzsmirigy működését, és ezáltal a pajzsmirigy által termelt T3 (trijód tironin) és T4 (tiroxin, tetrajód tironin) pajzsmirigyhormonok termelődését is szabályozza. A T4 pajzsmirigyhormon egy olyan előhormon a szervezetben, ami T3 Trijód Tironin hormonná alakul át.

Az egyik oka a hízásnak az egészségtelen táplálkozás. Ilyenkor a szöveteket építő fehérjék bevitelével szemben megemelkedik a sok kalóriát tartalmazó szénhidrátok és zsírok, ezek közül is elsősorban a telített zsírok fogyasztása.

Vagy pedig már eleve magas a zsírok és kalóriadús szénhidrátok aránya az étrendben, és ez jelentkezik a plusz kilók lerakódásában. Például az életkor növekedésével, amikor az évek számának növelésével eleve lassul a sejtek anyagcseréje, és ezt az anyagcsere lassulást nem követi az elfogyasztott szénhidrátok és zsírok fogyasztásának csökkenése a testsúly megőrzéséhez.

A mozgásszegény, ülő életmód is gyakori oka az elhízásnak. A mozgás nemcsak az izmokat és ízületeket tartja karban, hanem segít a vérkeringés javításában, és az anyagcsere gyorsításában, a bevitt kalóriák elégetésében is.

Márpedig, ha keveset mozog, akkor nem égetődnek el a bevitt kalóriák, hanem lerakódnak az energiaraktárakban.

Az egészségtelen étrend és mozgás hiánya mellett elhízást okozhat még a mellékvese, a hasnyálmirigy és a pajzsmirigy hormontermelésének zavara is. Ezek a hormonok szabályozzák többek között az anyagcserét is.

A pajzsmirigy alulműködésének egyik fő következménye az anyagcsere lelassulása, a bevitt kalóriák elégetésének lassulása. Ez pedig hízáshoz, az energia energiaraktárakban való elraktározásához, a plusz kilók felszedéséhez vezethet.

Természetesen a pajzsmirigy mellett a mellékvese és a hasnyálmirigy által termelt hormonok is hatással vannak, és szabályozzák az anyagcserét. Emellett pedig az elfogyasztott szénhidrátok, zsírok mellett a fehérjék is befolyásolják a testsúly alakulását. Azonban a pajzsmirigy alulműködése, a T3 és T4 pajzsmirigyhormonok termelődésének csökkenésével lassítja az anyagcserét. Ez pedig elhízást okoz, illetve okozhat az anyagcserére és a testsúly alakulására ható többi tényezővel együtt.

Az alulműködő pajzsmirigy egyensúlyi működésének helyreállítása, a T3 és T4 pajzsmirigyhormonok termelésének ösztönzése segít az alulműködő pajzsmirigy egyensúlyi működésének visszaállításában, és ennek következtében pedig az elhízás utáni testsúly csökkentésében is.

A testsúly csökkentése természetesen az étrend jelentős mértékű átalakításával és a rendszeres mozgással együtt jár.

Az étrend átalakításakor nemcsak a fehérjebevitelt érdemes növelni a kalóriadús szénhidrátok, cukor, cukrozott italok, üdítők, édességek csökkentésével, hanem zsírok fogyasztását is érdemes mérsékelni.

Különösen a telített zsírok fogyasztását kell csökkenteni a telítetlen omega-3 zsírsavak bevitelének növelésével szemben. Kiemelkedő fontossága van a telített zsírok fogyasztása csökkentésének akkor, ha magas a vérzsírszint, és csökkenteni kell a koleszterinszintet is.

Fontos még az emésztést segítő rostot tartalmazó zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának növelése is. A zöldségek és gyümölcsök nemcsak az emésztést megkönnyítő és székrekedést megelőző növényi rostokat tartalmaznak, hanem sok értékes, az immunrendszert erősítő vitamint, tápanyagot és nyomelemet.

Pajzsmirigy alulműködésnél azonban fontos a jódfelszívódás hatékonyságának növelése is. Ezért, ha az alulműködést a jódhiány okozza, akkor például tengeri halak, tejtermékek, tojás és hüvelyes zöldségek fogyasztásával növelni kell a jódbevitelt a szervezetbe.

Ezzel együtt pedig kerülni kell azoknak a zöldségeknek a nyersen való fogyasztását, amelyek goitrogén tartalmuk miatt akadályozzák a jód felszívódását. Vagyis a keresztesvirágúak közé tartozó káposztafélék, karfiol, karalábé, kelbimbó, valamint a spenót, a különféle retkek és a szója fogyasztását nyersen mellőzni kell. Jól megfőzve, párolva azonban már ezek a zöldségek is fogyaszthatók, mert így már nem akadályozzák a jód felszívódását.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

Fokozatosság a napfényben – így védd bőröd a nyári UV-sugárzástól

A nyár beköszöntével egyre többen vágyunk arra, hogy minél több időt töltsünk a szabadban, és élvezzük a nap melegét. A barnulás sokak számára az egészséges megjelenés szimbóluma, ám kevesen gondolnak bele, hogy a bőr természetes UV-védelme nem egyik napról a másikra alakul ki.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.