Menü

Sportesemény-etikett. Mit illik, mit nem

A futás, kerékpár, úszás, mint sportok és sok ehhez kapcsolódó futó-kerékpáros és triatlonversenyek tömegeket vonzanak és mozgatnak meg, éppen ezért fel kell hívni a figyelmet arra, hogy itt is vannak bizonyos illemszabályok.

Léteznek illemszabályok a sportban?

Igen! Az illemszabályok nem kőbe vésett törvények, „csak” viselkedési minták, melyeket érdemes, vagy inkább illik betartani, egyrészt, hogy vigyázzunk magunkra, másrészt, hogy figyeljünk a többiekre.

A sportéletben éppúgy léteznek illemszabályok, mint az élet más területein, ilyen például, hogy a futópályán a jobb oldalon fussunk és mindig balról előzzünk.

A gyorsabb futót-versenyzőt mindig elengedjük magunk mellett, illetve, ha terepen, erdőben futunk, túrázunk, kerékpározunk, ügyelünk a tisztaságra és nem szemetelünk, ahogy nem is hangoskodunk. Ha versenyzésre készülünk, - ami egy remek motiváció -, tisztában kell lenni néhány illemszabállyal, praktikus tudnivalóval.

Hogy zajlik egy verseny, mit kell tudni a szervezésről?

A szervezők általában a verseny online felületén mindig felhívják a figyelmet az alapdolgokra, fontos információkra, ezeket udvariasságból, illemből és a biztonság érdekében is célszerű alaposan átolvasni és betartani.

Tapasztalataim alapján a következőkre hívnám fel a figyelmet.

A versenyre mindig időben érkezünk, a rajtszámfelvétel meghirdetett időintervallumának megfelelően, ne késsünk, mert, ha már bezárt a rajtközpont, nincs lehetőség a regisztrációra, helyszíni nevezésre. Amikor versenyre indulunk, gondoljuk át előző este a ruházatot és lehetőleg felkészülten, az időjárásnak megfelelő réteges öltözetben induljunk útnak.

Csak egészséges állapotban sportoljunk, ami a versenyzésre fokozottan igaz! Betegen nem állunk a rajthoz, ez egyrészt a saját közérzetünknek, szervezetünknek sem fog jót tenni, illetve másokat is megfertőzhetünk.

Ügyeljünk a tisztaságra mind a versenyközpontban, mind a frissítőállomásoknál, sehol se szemeteljünk. Szerencsére a tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb verseny ma már „öko”, azaz „műanyagpohármentes” és mindenki saját pohárral közlekedik, sok helyen nincsenek már eldobható poharak a frissítőállomásokon.

Ha saját frissítésünk van, akkor az energiaszeletek, müzlik, csokik és zselék csomagolását a szemetesekbe dobjuk, vagy vigyük vissza magunkkal a rajtközpontba és ott keressük fel a szemeteseket, csökkentve ezzel az egyszer használatos műanyagokat.

Ha dohányzunk, - bár én futóversenyen csak egyszer találkoztam futóval, aki cigarettázott - tiszteljük meg a futótársainkat azzal, hogy csak a kijelölt helyen dohányzunk.

Versenyen kötelező viselni a rajtszámot, jól láthatóan, ennek hiányában kizárhatnak a versenyből.

Ha kutyával szeretnénk futni, akkor figyeljünk arra, hogy olyan versenyt keressünk, ahol kifejezetten szerveznek kutyás futást is és ugyanez a tanácsom a babakocsis futásra is.

Zenét hallgatni szabad? Nos a saját véleményem az, hogy ha a szervezők nem is kérik ennek mellőzését, én azt gondolom akkor sem szerencsés, ugyanis nem érzékeljük annyira a külvilágot, a többi futót, a közlekedést, az utcazajt és más közlekedőket, gyalogosokat, autósokat, ami balesetveszélyes, ezért, ha ragaszkodunk mindenképp a zenehallgatáshoz, akkor javaslom, hogy csak az egyik fülhallgatót használjuk.

Versenyezni remek motiváció, egy jó célkitűzés, ám mielőtt elindulunk, olvassuk át fenti illemszabályokat magunk és mások érdekében.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Út a szabadságba

A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.