Menü

Mi az a tejfakasztó buli?

Házasság, legénybúcsú, leánybúcsú, babaváró buli. Majd a baba születése után egy nemrégiben kialakult szokás szerint szoktak tejfakasztó bulit tartani. A lényeg persze ugyanaz, közös összejövetel, beszélgetés, iszogatás, (közösségi oldalak elárasztása képekkel). Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy mi is az a tejfakasztó buli, mi a lényege, kiknek szól, és mikor szokás tartani.

A tejfakasztó lényegében véve egy férfi buli, amelyet az újdonsült apuka szervez meg a születés ünneplésére, persze ennek aztán rengeteg formája és megvalósítása létezik. Ezek a bulik lényegében véve a családban egy baba születése után történnek néhány nappal. A hagyomány szerint az esemény rövid célja, hogy a férfiak összegyűlnek és – ahogyan a neve is sugallja –, megtesznek mindent az anyuka anyatejének megindulásáért, hogy ezáltal minél több és táplálóbb teje legyen a baba számára. Ezzel párhuzamosan pedig iszogatnak és buliznak az emberek. Jó esetben normális mértékek között, rosszabb esetben pedig kicsit többet a kelleténél.

Kit szokás meghívni a tejfakasztóra?

Nagyjából ugyanazokat az embereket akiket korábban a legénybúcsúra, és az esküvőre is. Persze bulizhatunk nagyobb társasággal is, de ez leginkább már egyénfüggő. Valamint a tejfakasztó bizony egy tipikusan férfias, férfiközpontú buli. Tehát az újdonsült apuka barátait, férfi rokonait és ismerőseit hívják ilyenkor meg. Értelemszerűen van, aki inkább szűkebb családi körben ünnepel, akkor ott leginkább csak rokonok, adott esetben az anyuka ismerősei, szülei is részt vesznek.

Mikor szokás tartani és mi történik egy ilyen bulin?

Az “újdonsült hagyomány” szerint általában a tejfakasztóra akkor kerül sor, amikor már megszületett a baba, de az anyuka még a kórházban tartózkodik. Azért érdemes erre a pár napra időzíteni az ünneplést, mert amikor az anyuka és a baba hazamennek a kórházból, akkor már otthon van szükség az apukára, valamint olyankor már a gyerek édesapja is az otthoni mindennapokra koncentrál, és kevésbé a baráti körre. Emiatt amíg az anyuka és a kisbaba is a kórházban vannak, addig “nyugodt szívvel” sort lehet keríteni erre az eseményre.

Lényegében véve a tejfakasztó nem nagy meglepetésre a modern világ internetes kultúrájából jött be, a korábbi évszázadokban, és a történelem során a tejfakasztónak megfelelő esemény a komatál volt, aminek célja a család tehermentesítése, illetve közös baráti, rokoni ünneplés a születés apropóján, mivel régen még nem kórházban születtek a gyerekek. A komák, vagyis a keresztszülők segítették abban a friss szülőket, hogy az ételre ne legyen gondjuk, ma pedig ez már jelentősen módosult, mivel sokszor a családtagok messze élnek egymástól. Emiatt inkább az esemény egy baráti összejövetellé, közös ünnepléssé vált, valamint az ajándékozás természetesen itt is megjelenik. A család valószínűleg, hogy ilyenkor találkozik az olyan ajándékokkal, mint a babaruhák, cumisüveg, különböző babajátékok, és a hasonló “tucatdolgok”, amelyeknek aztán valószínűleg, hogy nem sok haszna lesz.

Összességében a tejfakasztó nagyon egyénfüggő, és az adott pártól is függ, biztosan van, aki nem szívesen engedi el a férjét néhány nappal a gyereke születése után egy akár eléggé átmulatott éjszakai buliba, de persze olyan is van, ahol egyáltalán nem is vágynak rá. Sok újdonsült apuka nem feltétlenül bulizni akar, hanem sokkal inkább a felesége mellett tartózkodni, és a gyermekével lenni. Gyakori az is, hogy az apukák is inkább a kórházban vannak a feleségük mellett, sokkal inkább csak hónapokkal, vagy esetleg néhány héttel a születés után tartanak egy családi összejövetelt, viszont oda nem csak az apa ismerőseit hívják meg, hanem rokonokat, adott esetben az anya ismerőseit is. Ez pedig ugyanúgy tekinthető egyfajta tejfakasztónak, viszont már egy jóval visszafogottabb és kissé eltérő formában.

Összességében ilyenkor a vidám hangulat azért legtöbbször garantált, valamint sokszor kap ajándékot az újdonsült apuka, anyuka is, és egy kisgyermek születése mindig öröm egy család életében. Ha pedig valakit kimondottan meghívnak egy tejfakasztóra, akkor érdemes kitalálni valami egyedi ajándékot, esetleg néhány vicces feladatot az újdonsült apuka számára, ezzel feldobva a hangulatot.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.