A fényvédelem fontossága

Bár mindössze az év bizonyos szakában vagyunk csak kitéve erősebb UV sugárzásnak, azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy UV sugárzás akkor is éri a bőrünket, amikor éppen nem nyaralunk vagy napozunk. Bizony, akár a téli napsütés is meglátszódhat hosszú távon, mondjuk az arcbőrön, ami szinte mindig ki van téve a napfénynek.

A napfény, mint tudjuk, nem csak a fény látható tartományát fedi le, hanem annál jóval többet. Ilyen az UV tartomány is. Beszélhetünk UV-A, UV-B és UV-C sugarakról, melyeket hullámhosszuk alapján különböztetünk meg. Az UV-A sugárzást a légkör nagyrészt elnyeli, csak kisebb része éri el a Földet, azonban ez képes áthatolni az emberi bőr legfelső rétegén. Az UV-B és UV-C sugárzás egy része szintén elnyelődik – érdekesség, hogy az üveg is elnyeli – azonban ami eléri a Földet, képes a jól ismert „leégés” jelenség kiváltására.

Bár nem mindenki ég le, hiszen ez egyéni érzékenységtől is függ, ez ne tévesszen meg senkit: annak is károsodhat hosszú távon a bőre a túlzott napoztatástól, aki nem szokott leégni. Elég összehasonlítanunk egy hivatásos sofőr bal karját, melyet rendszeresen ér nap, illetve a jobbat, ami rendszerint fedett, árnyékos helyen van. Rendkívül éles a különbség.

A napfény nem csak leégést okozhat, hanem pigment foltokat is, korai öregedést, ráncokat és vízveszteséget a bőrben, hosszú távon pedig akár melanómák és más, bőrt érintő daganatos megbetegedések kialakulását is elősegítheti. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem szabad napoznunk. Sőt, a napfény elengedhetetlen, hogy megfelelő mennyiségű D-vitamint termeljen a szervezetünk. Azonban megfelelő fényvédelemmel és praktikus tanácsokkal felvértezve érdemes nekivágnunk a nyárnak, így elkerülhetjük a kellemetlen napégést és a bőrünk felesleges károsítását.

A sokak által ismert aranyszabály, miszerint ne tartózkodjunk napon a déli órákban valóban igaz, azonban érdemes ezt már délelőtt 11-től betartani, egészen délután 3 óráig. A nyári meleg ellenére érdemes olyan ruhát választanunk, mely takarja a bőrünket. Fehér vagy világos színű ruhában nem lesz sokkal jobban melegünk, valamint ez a védekezés legegyszerűbb módja. Fontos, hogy a gyermekek és a napra érzékeny bőrűek különösen figyeljenek oda a megfelelő fényvédő használatára.

Léteznek fizikai és kémiai fényszűrős termékek is. A fizikai fényszűrők tulajdonképpen visszatükrözik az UV sugarakat, méghozzá a bennük található ásványi anyagok által: ilyen például a titanium dioxid és a cink oxid, melyeket akár fényvédős arcpúderek összetevői közt is megtalálhatunk. A kémiai fényszűrők ezzel ellentétben nem visszatükrözik, hanem elnyelik a káros UV sugarakat. Ilyen kémiai UV-szűrő például az oxybenzon vagy a helioplex. Ezeket is megtalálhatjuk a különböző fényvédő arckrémek és naptejek összetevői között.

Gyakran ajánlják a kémiai fényvédőket a fizikaival szemben, ugyanis a fizikai egyfajta réteget képez a bőrön, ami miatt az nehezebben lélegzik, azonban a kémiai fényvédők hatásfoka nagymértékben függ a megfelelő alkalmazástól. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő mennyiség használata elengedhetetlen a megfelelő mértékű védelemhez, azonban sokan kevesebbet használnak egy adott méretű bőrfelületen, mint amennyit a gyártó előír. Érdemes erre is odafigyelni.